|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
VSZ - összehasonlító adatok - Omelicsev, Karpov 2.
|
Másrészt azért sem, mert már rendelkezésre áll a közösen elfogadott mandátum, ami alapul szolgál a tárgyalásokhoz. Miből merítette adatait a Varsói Szerződés, és milyen területet vett számításba az összehasonlító táblázatok elkészítésekor? - tették fel a kérdést Bronyiszlav Omelicsevnek. A tábornok elmondta, hogy a Varsói Szerződésre vonatkozó adatok forrása a tagországok honvédelmi minisztereinek közlése, a NATO-ra vonatkozók alapjául pedig a VSZ hírszerzési értesülései szolgáltak. A kimutatás készítésekor európainak tekintették mindazon területeket, amelyeket a VSZ és a NATO közti, jövő márciustól tervezett tárgyalások mandátumában közös megegyezéssel ide soroltak. Ismeretes - emlékeztetett a vezérkari főnök első helyettese -, hogy az így körülhatárolt terület nem vág teljesen egybe a kontinens földrajzi határaival. Példaként hozta fel, hogy Törökország ázsiai területének nagy részét és az ugyancsak Ázsiához tartozó Kaukázuson túli szovjet területeket is tekintetbe veszik e mandátum szerint az európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. A szovjet tábornok és a külügyminiszter-helyettes számos kérdést kapott a Szovjetunió és a VSZ több tagországa által bejelentett csapatcsökkentésekről. Omelicsev cáfolta, hogy a szovjet hadseregben nagy vitát váltott volna ki a csökkentésről hozott döntés. Úgy vélekedett, hogy az egyoldalú csapatcsökkentés dacára sem fog meginogni a két szövetség közötti hozzávetőleges egyensúly. Egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a Szovjetunió európai területéről is vonnak ki páncélosokat a csökkentés keretében. A csapatcsökkentés együtt fog járni a tiszti állomány létszámának csökkenésével; ezt elsősorban a megfelelő szolgálati időt letöltött tisztek nyugdíjazásával fogják megoldani. A sorkatonai szolgálati idő mérséklését azonban nem tervezik a csapatcsökkentés kapcsán - mondta Omelicsev. Viktor Karpov emlékeztetett rá, hogy szovjet részről már korábban bejelentették: a csapatcsökkentés nyomán 14,2 százalékkal kisebb lesz a szovjet katonai költségvetés is. Omelicsev reagált az amerikai külügyminisztérium képviselőjének minapi kijelentésére, amely szerint a kivonuló szovjet csapatok a ,,felperzselt föld,, taktitkáját alkalmazzák Afganisztánban, kíméletlenül bombázzák a Szalang-hágó vidékét. Omelicsev úgy fogalmazott, hogy a kivonuló szovjet csapatok csak olyan mértékben hajtanak végre hadműveleteket Afganisztánban, amennyire az a hazatérés biztonságához szükséges. +++
1989. január 31., kedd 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|