Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)

Miközben a Duna pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32 évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben, ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett belügyi tisztekben.

Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról - Kótai Géza nyilatkozata (1. rész)

1989. január 31., kedd - Az új szerkezeti felépítésű Alkotmány alapvető elvei között szabályozza az államnak és a társadalom tagjainak, szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat, amelyek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Az új Alkotmány szabályozási koncepciójának kidolgozásával kapcsolatban Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának.

- Belső társadalmi viszonyaink demokratikus átalakulása,
mindenekelőtt az egyesülésről szóló törvény életbe lépése, új
helyzetet alakíthat ki nemzetközi tevékenységünk számára. Ez új
követelményeket jelent az alkotmányozási munkában - hangsúlyozta. A
nemzetközi tevékenység többé nem a diplomaták, a hagyományos
társadalmi és tömegszervezetek monopóliuma. Ezért szükséges, hogy az
új Alkotmány világosan összefoglalja azokat az elveket, alapvető
nemzeti érdekeket, amelyek tiszteletben tartása egyaránt kötelező
nemzetközi kapcsolataink valamennyi résztvevője számára. Ezt
elsődlegesen nem tiltó, hanem megerősítő jelleggel célszerű az
alaptörvénybe foglalni, hogy az egyesületek, az újonnan alakuló
autonom szerveződések nemzetközi szerepvállalása, terebélyesedő
külkapcsolatai hasznosan egészíthessék ki nemzeti érdekeink külhoni
képviseletének gyakorlatát, s új vonásokkal, hitelesen
gazdagíthassák a világban rólunk kialakított képet.

    - A konkrét szabályozások szükségességével kapcsolatban
indokoltnak tartom, hogy az alaptörvény világosan meghatározza: a
magyar állam intézményei és polgárai, a Magyarországon működő
pártok, szervezetek, egyesülések és tagjaik nemzetközi
tevékenységükben nem sérthetik az Egyesült Nemzetek Szervezetének
Alapokmányában rögzített elveket, a magyar törvényhozás által
becikkelyezett nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeket,
az emberi jogok általános érvényű szabályait, valamint az európai
béke, biztonsági és együttműködési rendszer elveit és normáit. Ez a
körülmény azonban semmiképp sem jelentheti annak igényét, hogy e
szervezetek és személyek nemzetközi állásfoglalásaikban az állam
külpolitikáját részletkérdésekben is egyöntetűen képviseljék. Nem
zárhatja ki a konkrét aktuálpolitikai lépések bírálatát sem,
feltéve, hogy a kritika módja és formája egészében véve összhangban
van a nemzeti érdekekkel. (folyt.köv.)


1989. január 31., kedd 12:28


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

A BM III/II Csoportfőnökség inforemációja alapján január 4-én jelentettük, hogy TÓTH ERNŐ, a Sydney-i magyar főkonzulátus rejtjelzője szolgálati idejének lejártával nem tért iszza Magyarországra. A szerv újabb adatai szerint Tóth magával vitte a retjeleszközöket is. Az információ forrása megbízható, tartalma nem ellenőrzött. (III/II.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD