|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozó társadalom - Fiatal közgazdászok találkozója Salgótarjánban (1. rész)
|
1989. január 28., szombat - Salgótarjánban a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola Intézetében szombaton megkezdődött a fiatal közgazdászok kétnapos országos konferenciája. A tanácskozás mintegy 250 résztvevőjét Karakasev Anna, a KISZ Salgótarjáni Bizottságának első titkára köszöntötte a vendéglátó város nevében. Ezután Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter tartott előadást ,,Demokrácia és vállalkozás címmel. Előljáróban az államminiszter rámutatott, hogy egy olyan állam számára, amely nem a XX. századi demokráciák iskoláján nevelkedett, kétségtelenül feszültségeket okoz maga a demokratizálódási program is. Vita van a két tényező, a gazdasági és demokrácia összefüggéseiről is. E két tényező ott találkozik, hogy a demokrácia intézményei olyan emberi szükségleteket elégítenek ki, amelyek nélkül az ember emberi lényege nem nyilvánulhat meg. Egyszerűbben szólva szabadság nélkül a személyiség, a kezdeményezőkészség, az emberi szolidaritás nem lehet igazán működőképest. Sokan értetlenkedve kérdik, miért nem hozzuk először rendbe a gazdaságot, hiszen azután, amikor már gazdagok vagyunk, megengedhetjük magunknak a luxust, megélni a demokráciát. Ez a hamis felfogás a gazdaság és politika, a gazdaság és demokrácia kapcsolatáról visszahallható akadémiai vitákban épp úgy, mint az elméletileg képzetlenebb dolgozók körében. Ám e felfogás képviselői akár ide tartoznak, akár oda, nem tudnak felelni arra a kérdésre, hogy az elmúlt 15-20 évben ugyan mi hiányzott ahhoz, hogy rendet teremtsenek a gazdaságban, hogy ismét teljesítményre képes pályára állítsák.
Vitatkozva e felfogással Pozsgay Imre rámutatott, hogy a gazdaságot mindenekelőtt azoktól a kívülről ható kényszerektől, dezintegráló hatásoktól kell megszabadítani, amelyek működésképtelenné teszik, s az erőszakkal létrehozott integrációk helyébe organikus integrációkat kell létrehozni, ám nemcsak a gazdaságban, de a társadalomban és a politikában is. Pozsgay Imre hangsúlyozta: csak a politikai mozgástér- és szerkezet újjáalakítása teremthet társadalmi, gazdasági viszonyokat, amelyek közepette kibontakozhat a történelmileg egyedül eredményesnek bizonyult integráció, a piac szerepe, s a piacon keresztül az erőforrásokat nem pazarló módon felhasználó vállalkozó személyiség. (folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 17:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|