 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
NATO-tanulmány
|
München, 1989. február 10. (SZER, Késő esti mai nap) - A NATO
szakértői rövidesen befejezik a nyugati szövetség
fegyverkorlátozási stratégiájának felülvizsgálását. A készülő
tanulmány eddig nyilvánosságra került részleteit Váradi Attila
ismerteti:
- A dokumentumot ismerő NATO-tisztviselők kijelentették: a
tanulmány szerzői minden bizonnyal a NATO harctéri nukleáris
fegyvertárának rövid időn belüli csökkentése ellen foglalnak
állást. Brüsszeli NATO-források szerint ilyen intézkedésre csak
azután kerülhet sor, ha már megegyezés jött létre a vegyi fegyverek
teljes betiltásáról, és létrejön az európai hagyományos fegyveres
erők egyensúlya.
Az átfogó koncepció néven említett tanulmány várhatóan a NATO-
országok külügyminisztereinek júniusi konferenciájára készül el
teljes egészében, de az is elképzelhető, hogy már a védelmi
szervezet állam- és kormányfőinek tavasszal esedékes
csúcstalálkozóján előterjesztik.
A NATO-tagállamok külügyminiszterei két évvel ezelőtti izlandi
konferenciájukon állapodtak meg fegyverzetcsökkentési elképzeléseik
egyeztetésében. Az úgynevezett átfogó koncepció körüli vita azóta
vált élénkebbé, amióta a keleti tömb országai egyoldalú
leszerelésre tettek ígéretet. Eszerint Kelet-Németország 10 ezer,
Lengyelország 25 ezer fővel kívánja csökkenteni csapatainak
létszámát, a Szovjetunió Csehszlovákiából, Kelet-Németországból és
Magyarországról kivon összesen 50 ezer katonát, és 1400 nukleáris
harcászati rakétája közül leszerel 24-et.
Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a NATO 88 nyugat-
németországi harcászati rakétával rendelkezik, de 1995-re ezek is
elavulnak.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió szerződésben vállalt
kötelezettséget arra nézve, hogy nem telepít 483 és 5474 kilométer
közötti hatósugarú, földről kilőhető nukleáris rakétákat. A NATO-
szövetségesek most azt szeretnék, ha Nyugat-Németország támogatná a
Lance típusú harctéri rakéták korszerűsítését, és hatósugaruk
megengedett határon belüli növelését előirányzó terveket. A Lance
rakéta hatósugara jelenleg 120 kilométer.
A most készülő NATO-tanulmány is szükségesnek tartja a
korszerűsítést, de a szövetségesek még nem jutottak teljes
egyetértésre a korszerűsítés és a fegyverek csökkentése közötti
látszólagos ellentmondás miatt.
A nyugatnémetek többsége ellenzi a rövid hatótávú rakéták
fejlesztését, mert az ilyen fegyvereket legnagyobbrészt az ő
területükön állomásoztatják. E körülmény háborús összecsapás esetén
a nyugatnémeteket különösen sebezhetővé tenné. A NATO szakértői úgy
vélik, a harctéri rakétafegyverek fejlesztését nem szabad
elhalasztani az általános fegyverzetcsökkentési tárgyalások miatt.
+++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|