Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 10.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)

A Központi Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze, hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956 népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni. Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.

Interjú Bihari Mihállyal

London, 1989. február 10. (BBC, Késő esti mai nap) - Úgy tudni:
csökken az MSZMP taglétszáma. Sok új politikai szervezet jön létre,
melyből pártok alakulhatnak.
    
    Hogyan változik az MSZMP szerepe az állandóan módosuló politikai
helyzetben Magyarországon? - erről kérdezte meg először telefonon
munkatársunk Hendrey Tamás, Bihari Mihály professzort, az Eötvös
Loránd Tudományegyetem politikatudományi tanszékének vezetőjét.
    
    - Nekem az a véleményem, hogy ma Magyarországon szociológiai
értelemben egyetlenegy párt sincsen. Az alternatív
pártszerveződések, protopártok, előpártok, vagy pártcsírák, amelyek
feltehetően egy év alatt, a jövő évi választások idejére
működőképes választási programpártokká - tehát nem világnézeti
alapon vagy ideológiai alapon szervezett - pártokká válhatnak.
    
    Az MSZMP, amelyik a legnagyobb taglétszámmal rendelkező, formálisan
pártnak nevezett szervezet, hasonló értelemben - szerintem - nem
párt, hanem egy etatizált, államosodott, az államba beépült,
közhatalmi jogosítványokkal rendelkező hatalmi szervezet, amely
egyfajta sajátos politikai konglomerátum. Abban az értelemben, hogy
az MSZMP-n belül - véleményem szerint - legalább három párt van
ténylegesen jelen. Ennek a három pártnak gyakorlatilag el kell
válnia egymástól, mert jelenleg egymást korlátozva, tulajdonképpen
nem képesek olyan, párton belüli, működőképes koalíciót
kialakítani, ami - demokratikus politikai körülményeket
feltételezve - hatékony pártként tudna működni.
    
    Sok tekintetben annak, hogy a politikai vezetés ma - az MSZMP
politikai vezetése - ma sok tekintetben egy helyben topog, illetve
saját, esetleg vállalható és helyes célkitűzéseit sem tudja
megvalósítani - ennek sok tekintetben ez a belső heterogenitás az
oka.
    
    Az egyik párt - ami az MSZMP-n belül ma létezik -, az egy
szélsőbalos, baloldali konzervatív rendpárt, amit nevezhetünk
lenini kommunista pártnak, ahogy egy szerveződő alakulat nevezi is
önmagát, vagy a Münnich Ferenc Társaság tagjainak egy jelentős
részét én ide sorolnám - amelynek elsősorban az apparátuson belül
van bázisa. Ennek a pártnak az előnye a többi párttal szemben az,
hogy a tagjai túlnyomó része, vagy többsége évtizedeket töltött el
az apparátusban, megtanulta a politizálás, a hatalomgyakorlás, a
szervezet, a bürokrácia működtetésének a csínját-bínját, és
egyfajta sajátos, szervezett erőként van jelen, személyes
kapcsolatot tartva egymással, az apparátuson belüli kapcsolatokat
felhasználva határozott nyomást tud gyakorolni, érdekeit
érvényesíteni tudja a párton belüli döntések meghozatalakor.
    
    A második pártalakulat - amely az MSZMP-n belül található - egy
mérsékelt rendpárt, amely főleg Grósz Károly személye köré, vagy
politikája mögé sorakoztatható fel. Ez évjáratában is "korábbi",
vagy fiatalabb, mint az előző párt, sokkal realisztikusabb a
társadalomképe mint az előző, konzervatív rendpártnak. Azonban az
oktrojált reformok, vagy mondjuk úgy hogy a felülről elindított és
kikényszerített reformoknak a híve -, bizonyos inerciákkal, belső
tehetetlenséggel, szervezeti- és centralisztikus tehetetlenséggel.
    
    A harmadik párt, amelyik szerintem létezik - de inkább csak
potenciálisan létezik - az MSZMP-n belül, és nem alkot
megszervezett politikai erőt, az a reformkommunista szárny, vagy
nevezhetjük ezt egyfajta szocialista reformpártnak is. Ennek vannak
markáns vezető egyéniségei, de nincsen megszervezett politikai
bázisa. Csak szimpatizánsai vannak - mind a párttagságon belül,
mint pedig a társadalomban. A szimpatizánsok köre azonban nem ad
elég megszervezett, érdeket, akaratot érvényesíteni tudó hatalmat a
reformpolitikusoknak.
    
    Ennek a három pártnak szerintem előbb-utóbb szét kell válnia ahhoz,
hogy akármelyik valóban szociológiai értelemben vett pártként
működhessen.
    
    Ennek a szétválásnak azonban nem egyszerűen az az útja-módja, hogy
markáns politikusok eltérő platformot fogalmaznak meg, és e
platformok mögé felsorakoznak az emberek - hanem a reformkommunista
szárnynak a kiválása az MSZMP-ből, az egyúttal a hatalomból a
hatalomnélküliség állapotába jutást is jelentené. És ez - sajátos
módon - a szándékokat elgyengíti, és megnehezíti az MSZMP-nek a
pártszakadását.
    
    Én úgy gondolom, hogy ettől a pártszakadástól nem kellene félni.
    
    Vállalni kellene, hiszen a többpártrendszert nemcsak alulról kell
szervezni az alternatív pártszerveződések oldaláról, hanem felülről
is szervezni kell. A felülről való szervezés alatt én két dolgot
értek: egyrészről az MSZMP-nek a szétválását a benne objektíve,
ténylegesen meglévő több pártra - másrészről pedig a
többpártrendszer infrastruktúrájának a megteremtését. Ez pedig
jelenti épületállomány, telefonvonalak, tömegkommunikáció, sajtó,
költségvetési támogatások felosztását - újra felosztását - a
megszerveződő pártok között.
    
    - Ön egy korábbi interjújában azt mondta, hogy az a párt még nem
létezik, amelybe belépne. Milyen lenne az a párt, amelyben Bihari
Mihály hajlandó lenne belépni?
    
    - Tulajdonképpen két pártforma, pártalakulat az, ami hozzám
szellemiségében közelebb állna. Az egyik az MSZMP-ből kiszakadó
szocialista reformpárt. Azonban ennek nagyon kicsiny esélyét látom,
és csak abban az esetben gyakorolna vonzerőt számomra egy ilyen
demokratikus szocialista párt, vagy szocialista reformpárt, hogyha
teljes egészében szakítani tudna azzal a bolsevik kommunista
pártszervezettel, merev centralizált apparátussal, és merev párton
belüli hierarchiával, fegyelemmel - amivel sajnos a bolsevik típusú
kommunista pártok rendelkeznek. Eddig még ilyen típusú kommunista
párt - talán az Olasz Kommunista Pártot leszámítva - nem jött
létre.
    
    A másik párt, amely számomra szellemi és politikai vonzerőt
gyakorolna, szintén nem létezik, de esély,van arra - és elég nagy
esély van arra -, hogy pár hónap alatt markáns politikai erőként
megszerveződik. Ez egy új, radikális szociáldemokrata párt lenne.
    
    Azért hangsúlyozom az "új" és a "radikális" jelzőt, mert - ugyan
természetesen ennek a szociáldemokrata pártnak tisztáznia kell a
viszonyát az 1948-ban gleichschaltolt Szociáldemokrata Párthoz,
illetve az 1956-ban újjászerveződött Szociáldemokrata Párthoz, de
igazán nem ezekből kellene, hogy építkezzen az a szociáldemokrata
párt, amely itt, az 1980-as évek végén Magyarországon komoly
politikai erőt képviselhetne.
    
    Ez a párt elsősorban a nyugat-európai szociáldemokrata pártok,
részben uralmon lévő, részben ellenzéki pártként működő,
szocialista- szociáldemokrata pártok politikai tapasztalataiból,
illetve a szocializmusnak - most nem a marxi, vagy a lenini
szocializmusra gondolok, hanem a szocializmusnak a nagyon tág,
tehát 150 éves eszméjére - tehát ebből az eszméből és értékrendből
építkező szociáldemokrata párt lenne számomra vonzó.
    
    Ezt a szociáldemokrata pártot meg kell "tervezni". Idézőjelbe
tettem a megtervezés szót. Politikailag ki kell alakítani az
alapvető célkitűzéseit, értékeit, és egy jó, ütőképes és ható
vonzerőt jelentő választási programot kell kialakítania.
    
    Úgy gondolom, hogy az újjászerveződő Szociáldemokrata Párt
elsősorban programpárt lehet - tehát nem szabad, hogy akár
ideológiai, vagy világnézeti alapon megkösse, vagy korlátozza a
tagjait (ezeket magánüggyé kell nyilvánítani), - hanem politikai
programja lehet az, ami összekapcsolja a pártnak a tagjait.
    
    Másrészről: úgy gondolom, hogy ez a politikai program egyelőre nem
célozhat meg mást, mint a választásokon való sikeres részvételt, -
tehát a következő évi választásokra felkészülő, "választási
pártként" gondolom el ezt a szociáldemokrata pártot. +++
    


1989. február 10., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

Mécs Imre az 1860-as március 15-i tüntetés során rendőrségi sortűz következtében megsebesült és sebesüléseibe belehalt Forinyák Géza emlékére idén "óriási Forinyák-kultusz" beindítását tervezi. Elképzelésével Szilágyi Sándor és Danis György is egyetértett. Az információ forrása megbízható, tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: folytatják az operatív ellenőrzést, hasznosítják a tájékoztató munkában. (III/III.)
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. február 10-11. Az MSZMP Központi Bizottsági ülést tartott ezen a napon, amelynek során a népfelkelés kérdésében vitáztak a felek. 52-en szólaltak fel Pozsgay ellen. A bizalmi szavazáson mégis 102 voksot és csak 7 ellenszavazatot kapott. Ezután ellenforradalomról beszélni alig lehetett.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD