|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország kölcsöne
|
London, 1989. február 10. (BBC) - A magyar ipar átszervezésére irányuló program keretében a Világbank 140 millió dollárt kölcsönzött Magyarországnak. Munkatársunk Veres Györgyi interjút készített Kerpel Éva közgazdásszal a kölcsön felhasználásáról és politikai jelentőségéről: - A Világban 140 millió dollárt ad kölcsön Magyarországnak és ebből az összegből hírek szerint legalább 15 millió dollárt fordítanak a kismagántulajdonban lévő vállalkozások megsegítésére. Kerpel Évát, Londonban élő magyar közgazdászt kérdezem: véleménye szerint minek köszönhető a kölcsön. Hogyhogy a Világbanknak még mindig van bizalma Magyarországgal kapcsolatban? - A Világbank jóindulata egyáltalán nem meglepő. Különösen arra való tekintettel, hogy az utóbbi 10 évben mindig is igen bőkezűek voltak Magyarországgal. Még akkor is, hogyha igaz az, hogy elmúlt másfél évben keményedtek a Világbank hiteleinek a feltételei. A jelenlegi politikai változások azonban mindenképpen indokolják azt, hogy Magyarország szívesebben látott hitelező legyen nemcsak a Világbanknál, hanem a nyugati világ többi bankában is. - A Világbank által kiadott közlemény szerint a kölcsönt a magyar ipar átszervezésére kellene fordítani. Véleménye szerint mire lenne a legcélszerűbb fordítani a kölcsönt? - Magyarországon már évtizedek óta kidolgoztak egy szerkezetátalakítási programot, aminek a tartalma időnként változik. A Világbank tulajdonképpen ezt a szerkezetátalakítást - az ipari szerkezet átalakításáról van szó - több mint egy éve finanszírozza, van egy hitel megállapodás és ez a 140 millió dollár ennek a része. Hogy mire lenne célszerű pontosan felhasználni, azt szerintem legjobb hogyha nem a kormány dönti el. Az lenne célszerű - én úgy érzem, és ebben nagyon sok közgazdász egyetért velem Magyarországon -, ha versenytárgyalást hirdetnének meg és amely olyan vállalkozók - szektortól függetlenül, tehát lehet állami, szövetkezeti, vagy magán - kaphatnának pénz exportorientált gyártásuk elősegítésére, akik bizonyítani tudják, hogy gazdaságosan tudnak exportálni. - Hogyan fogja tehát ez a kölcsön befolyásolni Magyarország exporttevékenységét? - Nem valószínű, hogy egy ekkora nagyságú kölcsön borzasztóan befolyásolná. Az, hogy végül is pozitív hatása lesz-e, vagy negatív az attól függ, hogy kiknek adják a pénzt, milyen jellegű gyártás indul be vele. Hogyha a jelenlegi gazdasági szerkezetben használják fel, vagy akár csak a jelenlegi exportszerkezetben, ami azt jelenti, hogy pillanatnyilag anyagigényes termékeket, vagy anyagjellegű termékeket exportálnak elsősorban, akkor nem valószínű, hogy ebből Magyarországnak nagyon sok haszna lesz. - Véleménye szerint milyen jelentősége van annak, hogy 15 millió dollárt a kölcsönből magánvállalkozásokra fordítanak? - Ennek borzasztó nagy az ideológiai jelentősége. Én úgy érzem, hogy tavaly decemberig körülbelül a kormánynak és a pártnak a magánvállalkozásokhoz való hozzáállása jó esetben is csak ambivalensnek nevezhető. Ezzel egyértelműen melléjük álltak. Ez nem egy borzasztóan nagy összeg, de ha a magánvállalkozások ekkora összegre pályázhatnak, illetve ennek részeire, akkor az nagyon nagy segítséget jelent a magánexport felvirágoztatásának. - De a kölcsönt 15 év alatt kell visszafizetni. Az első öt évben csak a kamatokat. Véleménye szerint képes lesz Magyarország visszafizetni ezt a kölcsönt? - Ha úgy használja fel a kölcsönt, hogy ezzel Magyarország exportszerkezetét kedvező irányban alakítja át, akkor nagyon valószínű, hogy minden nehézség nélkül visszafizeti majd ezt a kölcsönt. Ez nem egy óriás összeg és úgy tűnik, hogy a feltételek is nagyon kedvezőek. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|