|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMF KB ülése
|
Washington, 1989. február 10. (Amerika Hangja) - Budapesten ma megkezdődött az MSZMP Központi Bizottság rendkívüli ülése, amelynek célja a vezetők közötti nézetkülönbségek elsimítása az ország múltját és a reformok jövőjét illetően. Tudósítónk, Hannelore White beszámolóját Krizsán Miklós tolmácsolja: - Az ülés első' napirendi pontja a magyar sajtóban tömören csak helyi, belügyi problémáknak nevezett témakör megvitatása volt. A zárt tanácskozás Grósz Károly beszámolójával kezdődött. Szavaiból semmi sem szivárgott ki, miután a tudósítókat, a rádió és televízió riportereit még az épületből is kiküldték. Az ülésére röviddel azután került sor, hogy Grósz Károly nemtetszését fejezte ki a legfőbb vezetésben mutatkozó véleménykülönbségek miatt, és személyi változások fontolóra vételét sugalmazta a Központi Bizottságnak. Pozsgay Imre államminiszter a múlt hónapban ugyanis szenvedélyes vitát robbantott ki, amikor az 1956-os forradalmat népfelkelésnek, és nem - mint a párt mostanáig előírta - ellenforradalomnak nyilvánította. Pozsgay több magasrangú pártfunkcionárius bírálatainak kereszttüzébe került, de a független szervezetek határozottan kiálltak mellette. A vita úgy tűnik messze túlmegy az 1956-os események minősítésén, és a magyarországi politikai és gazdasági reformok lényegére tapint. Kormánykörök szerint éppen ezért a KB rendkívüli ülése a tervezett egy napnál tovább is elhúzódhat. Nyugati diplomaták számítanak rá, hogy Pozsgayt nem éri bántódás, a kirobbantott vita ellenére is szilárdan helyén marad. Mint mondották, a Központi Bizottság keddi ülése - legalábbis úgy tűnik - elsimított több, létfontosságú ellentétet. Még mindig nincs magyarázat azonban az MTI rövid bejelentésére az ügyben, hogy a Központi Bizottság személyi változásokat is fontolóra vesz. Marosán György, a kormány szóvivője csütörtökön pártegységet sürgetett. Mint mondotta: csak történelmi kihívásokkal bátran szembenéző egységes párt segíthet a kormánynak a stabilitás megőrzésében. A mai ülést - amely meghatározhatja Magyarország politikai jövőjét - szokatlan titkolódzás veszi körül. A MUOSZ is hiába kért teljes nyilvánosságot, a vezetés egyetlen riportert sem enged a közelbe. Mindez pedig pontosan akkor zajlik, amikor a magyar közvéleményt felkavarta egy szovjet akadémikus nyilatkozata. Oleg Bogomolov tegnap egy sajtókonferencián kijelentette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor sem, ha Magyarország semlelges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint amilyen Svédországban és Ausztriában van. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|