 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Könyv a kínai és a szovjet reformról
|
Peking, 1989. február 10. péntek (MTI-TUD) - A Kuangming Zsipao, a kínai értelmiségi körök lapja rövid szemlét közöl arról a könyvről, amely ,,Összehasonlító tanulmány a szocializmus különböző szakaszait érintő kínai és szovjet elméletekről,, címmel jelent meg Kínában.
A könyv szerzője, Tien Szun kínai teoretikus arra
következtetésre jut, hogy az elmúlt évtizedekben mind a
Szovjetunióban, mind Kínában helytelenül értelmezték a szocializmus
különböző szakaszait, és mindkét országban súlyos baloldali hibákat
követtek el elméleti és gyakorlati síkon egyaránt. Példaként hozza
fel erre Sztálinnak azt az elméletét, hogy a Szovjetunióban
tökéletes összhang alakult ki a társadalmi viszonyok és a
termelőerők között, valamint Mao Ce-tungnak azt a hibás tételét,
hogy a szocialista társadalomban az alapvető ellenmondást az
osztályharc jelenti.
A szerző hangsúlyozza, hogy a Szovjetunióban és Kínában
elindított gazdasági és politikai reformok hasonlósága azt mutatja,
hogy mindkét országban irányt vettek a múlt hibás elméletének és
gyakorlatának felszámolására. Dícsérettel nyilatkozik a Mihail
Gorbacsov által kezdeményezett reformokról, s különösen arról, hogy
a Szovjetunióban előtérbe állították a politikai intézményrendszer
radikális megreformálását. Nyilvánvaló - mutat rá a kínai író -,
hogy a szovjet vezetés okult a Hruscsov, majd Brezsnyev által
kezdeményezett reformok kudarcából, amelyeknek elsődleges oka az
volt, hogy a gazdaság megreformálása mellett nem törekedtek a
politikai reformok végrehajtására, a demokratizmus és a törvényesség
fejlesztésére és a társadalom nyitottságának megteremtésére. Ilyen
szemszögből vizsgálva megállapítja, hogy ami a politikai reformokat
illeti, a Szovjetunió ezekben megelőzte Kínát. Kínának van behozni
valója, különösen ami Mihail Gorbacsov értelmiségi politikáját
illeti.
A Hunan tartományi könyvkiadó gondozásában megjelent könyv
szerzője végül arra is felhívja a kínai vezetés figyelmét, hogy
érdemes odafigyelni a szovjet történelmi tapasztalatokra, s a reform
jövője érdekében figyelembe venni azok Kína számára is érdekes
tanulságait.+++
1989. február 10., péntek 14:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|