|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: Mit ír - és mit nem - a szovjet sajtó Magyarországról? (1.)
|
1989. február 10. péntek (MTI-Press) - Alighanem már véglegesen a múlté a szovjet sajtóban az a gyakorlat, hogy a szocialista országokról csak szépet és jót lehet írni, csak a valós vagy annak mutatott sikereket lehet dicsérni a korábban senki által nem olvasott, ,,a szocializmus világában,, cimű rovatokban. Az állandó rovat megmaradt a lapokban - a tartalom alaposan megváltozott.
Ami Magyarország bemutatását illeti, különösen igaz ez a megállapítás. Az utóbbi időben pedig valóságos ,,magyar szezon,, van a szovjet tömegtájékoztatásban. A kép, ami kirajzolódik rólunk, meglehetősen pontos. Az újságirók azt sem titkolják, hogy a reform oldalán állnak, még akkor is, ha a magyarországi folyamatnak több árnyoldala van, sok a gazdasági és politikai nehézség. 1988 az alternativ mozgalmak éve volt Magyarországon. Vajon minek nevezzük majd 12 hónap múlva 1989-et? - tette fel a kérdést kétrészes írásának végén a Novoje Vremja cimű külpolitikai hetilap. ,,Forradalmi fordulat megy végbe az országban, vagy eluralkodott a káosz?,, - adott hangot helyszíni riportjában az útja során gyakran hallott aggodalomnak a Pravda tudósítója. A szovjet televizió Fórum müsorában egy néző azt kérdezte, hogy ,,testvériesen,, viselkedett-e a magyar kormány, amikor diplomáciai kapcsolatokat létesített Dél-Koreával? A kiragadott kérdések is jól mutatják, hogy a gyorsan változó magyar valóság lényegi vonásai érdeklik az újságirót és az olvasót - nézőt, hallgatót - egyaránt. Ráadásul a Szovjetuniót közvetlenül érintő ,,kényes témák,, is kezdenek teret kapni: az 1956-os eseményekről kirobbant vitáról a napokban részletesen tudósított a szovjet TV-híradó, a Vremja. (Igaz, a tudósító arra tette a hangsúlyt, hogy a ,,népfelkelés,, megítélés nem a Központi Bizottság, hanem csak egy ember következtetése volt.) A beszámolók többsége nem felejt el emlékeztetni arra, hogy az 1968-as gazdasági reformmal Magyarország indult el elsőként azon az úton, amely mára oda vezetett, hogy a szocializmus sztálini modelljének teljes felszámolása került napirendre több szocialista országban. Nem hiányzik a képből a többpártrendszer mind konkrétabb lehetőségének felrajzolása sem. (folyt)
1989. február 10., péntek 13:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|