 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Az afgán ellenzék tanácskozó gyűlése (1.rész)
|
Rácz Péter, az MTI tudósitója jelenti:
Új-Delhi, 1989. február 10. péntek (mti-tud) - Terepszínű egyenruhás afgán fegyveresek és az iszlámábádi kormány biztonsági szolgálatának az emberei vigyázzák azt az épületet a pakisztáni Ravalpindiben, ahol a tervek szerint pénteken megnyílik az afgán ellenzéki erők által egybehívott tanácskozó gyűlés, a Sura. A szervezők szándéka értelmében a gyűlés küldetése az lesz, hogy kijelölje az átmeneti afgán kormányt, döntsön a kabuli rendszerrel szembeni strat;Ő-I 1 és az ország politikai jövőjéről. Ám igen erős kétségek merülnek fel aziránt, hogy a feltehetően több napig elhúzódó, drámai módon beharangozott tanácskozás egyáltalán fóruma lehet-e az afganisztáni belső béke feltételei megteremtésének és a politikai kibontakozás körvonalazásának. Sok megfigyelőnek az a véleménye, hogy ha valami sikert fel is tud majd mutatni az összejövetel, az eredmény aligha lesz több az ,,ellenkormány,, kikiáltásánál.
Senki sem tudja valójában, hogy az 539 fősre tervezett gyűlésre
kiket hívtak meg. A küldöttek listáját nem hozták nyilvánosságra.
Két tény azonban bizonyos. Az egyik az, hogy az Afganisztáni Népi
Demokratikus Pártot kizárták a résztvevők soraiból. A másik pedig
az, hogy a tanácskozás küldötteinek zöme - összesen négyszázhuszan -
a pesavari székhelyű, szunnita afgán ellenzéki szervezetek (hetek
szövetsége) tagjai közül került ki. A szövetség szóvivője a gyűlés
előestéjén azt közölte, hogy a kijelölt meghívottak között vannak
volt diplomaták, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban élő
afgán közéleti személyiségek. Állítólag jelen lesznek a
tanácskozáson a hét szervezet úgynevezett belső parancsnokai, azaz
az afgán földön fegyveresen harcoló csoportok vezetői. Kabulból
tizenkilenc ,,jó muzulmán,, részvételére számítanak. A síita ághoz
tartozó, iráni bázisu nyolc afgán szervezet nyolcvan főt
delegálhatott a Surába.
A tanácskozó gyűlés az alapvetően törzsi viszonyokra épülő és
klánokra tagodózó afgán társadalom hagyományos döntéshozó fóruma.
Tavaly a Nagy Nemzetgyűlés, a Loja Dzsirga keretében választották
köztársasági elnökke Mohammad Nadzsibullah-t és fogadták el az
ország új alkotmányát. (folyt.)
1989. február 10., péntek 08:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|