|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Afganisztáni kivonulás - Pravda
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 26. csütörtök (MTI-tud) - Az afganisztáni Szalang hágó déli lejtőin zajló harcokról számolt be csütörtöki számában a Pravda. A cikk szerint a szovjet egységek kénytelenek voltak viszonozni a rájuk támadó ellenforradalmárok tüzét, s a légierőt is be kellett vetni a harcokban, amelyek emberáldozatokat is követeltek. Mint ismeretes, a kabuli kormány ez év elejétől teljes fegyvernyugvást hirdetett, amelyhez a Szovjetunió is csatlakozott. Az ellenforradalmi erők azonban elvetették a felhívást, bár a szovjet képviselőkkel folytatott tárgyalásokon elhangzottak olyan ígéretek, hogy a kivonuló szovjet egységeket nem támadják meg.
A Pravda sajnálattal állapítja meg, hogy az afganisztáni csapatkivonások utolsó szakaszát harcok nehezítik. Közeledik azonban az időpont, amikor már egyetlen szovjet katona sem marad afgán földön. A lap emlékeztet arra, hogy a Szalangon át vezető út mentén már jóideje megjelentek Ahmad Sah Maszud fegyveresei, de egy ideig nem intéztek támadták a szovjet őrhelyeket és ellenőrzőpontokat. Rablótámadások érték viszont az afgán konvojokat. Szovjet és afgán képviselők tárgyalásokat ajánlottak Maszudnak, de ajánlatukat elutasították. Semmi garancia nincs arra, hogy a kivonuló szovjet egységeket Maszud nem támadja hátba, s egy hitszegő támadás talán még nagyobb emberáldozatokat követelne - állapítja meg a lap, emlékeztetve arra, hogy a szovjet csapatok részvételével folyó harcok akkor kezdődtek, amikor afán katonák vették át az őrhelyeket az út mentén. Hosszú hónapok óta ismét szovjet katonák jelentek meg Kandahárban, hogy biztosítsák a körzetben körülzárt 2. afgán hadtest utánpótlását: már több napja üzemel a légihíd, szovjet és afgán repterekről szállítógépek érkeznek. A Pravda beszámolója szerint alig több mint száz katonáról van szó, akik a repülőtér védelmét látják el, repülésirányítók és híradósok vannak a városban. Jelenlétük nincs ellentétben a genfi megállapodásokkal, hiszen azok nem tiltják szovjet egységek visszatérését a már kiürített körzetekbe - állapítja meg a lap. A Pravda tudósítása kitér arra is, hogy a blokádot át lehetett volna törni, erre megvoltak a katonai vezetés tervei, de a kiterjedt harci cselekmények nagymértékben veszélyeztették volna a polgári lakosságot, ezért döntöttek a légihíd mellett.+++
1989. január 26., csütörtök 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|