|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Sevardnadze - Nadzsibullah
|
Kabul, 1989. január 14. szombat (TASZSZ) - Minden lehetőség adott arra, hogy békés úton rendezzék az afganisztáni problémákat, megszünjék a vérontás, béke és nyugalom köszöntsön az afgán földre. Ezt állapították meg Nadzsibullah afgán elnök és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szivélyes, baráti légkörű kabuli megbeszélésein. A szovjet diplomácia vezetője munkalátogatáson tartózkodik Afgansztánban.
Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség helyszini beszámolójában írja, a szovjet külügyminiszter az afganisztáni belső állapotokat és az ország körül kialakult helyzetet, valamint azok távlatait vitatta meg az afgán elnökkel. Szovjet részről a tárgyaláson megerősítették, hogy Moszkva a jövőben is közvetítőként lép fel az afganisztáni nemzeti párbeszédben. A párbeszéd lehetőséget teremt arra, hogy az afgánok a nép érdekeinek megfelelően önmaguk jelöljék ki az utat problémáik megoldásához. Egyben biztosíthatják a független, semleges és demilitarizált állam státusát országuknak. Szovjet részről biztosították a kabuli vezetést politikai irányvonalának támogatásáról és kinyilvánították, hogy a két ország között érvényben lévő megállapodások alapján továbbra is sokoldalú segítséget nyújtanak Afganisztánnak. Nadzsibullah elnök kifejtette: az afganisztáni vezetés őszintén törekszik arra, hogy mielőbb kijelölje az elhúzódó konfliktus gyors befejezéséhez vezető egyenes utat. Ugyanakkor felkészült arra is, hogy megfelelően válaszoljon az erőszakra, a fegyveres támadásokra. A találkozón méltatták Mihail Gorbacsovnak az afganisztáni rendezésre az ENSZ Közgyűlésén tett legutóbbi javaslatait, valamint a kabuli vezetésnek azt a döntését, hogy január 1-jétől egyoldalú tűzszünetet hírdetett. Az ellenzék nem fogadta el a kormány kezdeményezését és továbbra is fegyveres harcot kényszerít az afgán népre - állapították meg a találkozón. +++
1989. január 14., szombat 09:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|