 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
NDk-cikk a piacgazdaságról
|
Berlin, 1989. január 5. csütörtök (MTI) - A piaci törvényszerüségeket és mechanizmusokat elutasító újabb irás jelent meg az NDK-ban. A neues Deutschland szerkesztőségi cikke annál inkább figyelemre méltó, mivel egy nappal azután jelent meg, hogy a NSZEP központi lapja az NDK hirügynükségének kritikus hangvételű jelentését közölte a Magyarországon célként megjelölt szocialista piacgazdaságról. A neues deutschland azt állapítja meg, hogy ,,a piacgazdaság, bármilyen jelzőkkel lássák is el, képtelen eleget tenni a szocializmus lényegének, amely így foglalható össze: mindent megtenni a nép jóléte érdekében,,.
A Neues Deutschland szerkesztőségi cikke nem szól arról, hogy
több szocialista ország éppen súlyos gazdasági helyzete túlhaladása
érdekében szakított az alkalmatlannak bizonyult merev tervgazdasági
módszerekkel és vár a kiterjesztett piaci módszerektől többek között
az életszinvonalra is kedvező hatásokat. A lap eltekint attól is ,
hogy a ,,reformországok,, szocialista tipusu útkeresése tényleges
dilemmáit mélyebben elemezze. A nyugati, pontosabban az NSZK
piacgazdaságának gondjaival példálózik, ahol - mint írja - hatvan
éve nem volt akkora szakadék a bőségben dúskálók és azok között,
akiknek a puszta megélhetésre sem futja.
A lap elrettentő képet fest a nyugatnémet munkanélküliekről, a
szociális segélyre szorulókról, a munkáltatók meredeken emelkedő
nyereségéről, megemlítve azt is, hogy eközben az NSZK-ban 81 000
fölé nőtt a milliomosok száma. ,,Hol a kiút mindebből?,, - teszi föl
a kérdést , majd a frankfurter rundschauból idéz : ,,Valamennyien
áldozatul esünk a piaci törvényszerűségek könyörtelen kirekesztő
mechanizmusának - még akkor is, ha sokan úgy vélik, hogy ők azon
kevesek közé tartoznak, akik a felszinen tudnak maradni,,.
Nem foglalkozik az elemzés azzal, hogy a reformok útját járó
országok a piacnak ezeket a ,,kirekesztő mechanizmusait,, számos
gazdasági eszközzel, nem kevésbé a társadalmi, politikai változások
elősegítésével igyekeznek orvosolni. E mögött az a megfontolás, hogy
csak dinamikus piacgazdaság teremtheti elő a szociálpolitika számára
is az erőforrásokat. ( folyt köv)+++
1989. január 5., csütörtök 11:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|