|
|
|
|
|
|
|
|
Emberi jogok (SZER, Világhíradó)
Richard Schifter, az emberi jogok és a humanitárius ügyek
adminisztrálásával megbízott külügyi államtitkár előbb a
külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatót, majd pedig a
kongresszus illetékes bizottsága előtt nyilatkozott emberjogi
kérdésekről.
Schifter a kongresszusban egyebek közt a következőket mondotta:
- Budapesten voltam, Bukarestből jövet. Budapesten voltam a múlt
nyáron, és azt találtam, hogy ott a körülmények figyelemreméltóak.
Ott a levegőben a változás határozott jelei érzékelhetők.
Magyarország a nagyobb nyíltság irányába halad. A magyar vezetés
alapvetően érdekelt abban, hogy a gazdasági struktúrát
megváltoztassa - mondotta a külügyi államtitkár, majd hozzátette:
"Az amerikai nagykövetség a párt székházában találkozót szervezett
a számomra. Úgy hiszem munkáspártnak hívják a pártot, de Budapesten
a kommunista párt székházában a leninizmusnak még a fuvallatát sem
lehetett érezni a levegőben."
Richard Schifter újságírók kérdéseire válaszolva a romániai emberi
jogi helyzetről is beszélt. Megállapította: Romániában az emberi
jogok helyzete évek óta rossz, ma is rossz. Románia elnyomó ország
- mondotta az államtitkár. A román vezetés világosan
kinyilvánította, hogy elutasítja a glasznoszty koncepcióját
|
|
|
|
|
|
|
Levél Grószhoz
|
London, 1989. február 9. (BBC, A világ minden tájáról) - Miután Pozsgay Imre a közelmúltban az általa vezetett bizottság, nevében az 1956-os eseményekkel kapcsolatban a népfelkelés szót használta, e hónap elsején Grósz Károly egy nyilatkozatban azt mondta, hogy egyetlen olyan dokumentumot sem ismer, melynek alapján a párt által eddig ellenforradalomnak nevezett eseménysort népfelkelésnek lehetne nyilvánítani. Most történészek, történelemtanárok és levéltárosok egy csoportja nyílt levélben felhívta Grósz Károly figyelmét néhány dokumentumra. A levél említi, hogy a történelemtudományi szaksajtó több publikációja erre nézve közlemények egész sorát jegyzi fel, s mindezek bizonyára eddig elkerülték Grósz figyelmét. Elsőnek a levél Molnár János Nagybudapesti Munkástanács című írását említi 1969-ből. A forradalom idején a reprivatizálás hívei mellett olyan erők is felszínre kerültek, mint például a szerveződő munkástanácsok, amelyek a kollektív tulajdon valamilyen formájának fenntartása mellett foglaltak állást. A levél így folytatódik: A robbanáshoz vezető tüntetés előkészítője a párt reformista belső ellenzéke volt, és ez a csoport maradt az egyetlen viszonylag szervezett erő, amely a felkelés irányításában szerepet játszott. Nem felel meg a valóságnak, hogy a felkelésben a Horthy-korszak gazdasági és politikai hatalmasságai, hivatalnokai és katonatisztjei vettek részt, valamint hogy volt nyilasok vették elő és fordították fegyvereiket a néphatalom ellen. Földes László írását idézik, amely szerint október 26-ig az elfogott mintegy 600 felkelő többsége 14-16 éves gyerek volt. A felkelés nem szervezett, hanem spontán jellegű volt, melynek kitörése után nem alakult ki azonnal hatalmi központ. Az sem igaz, hogy a felkelés kívülálló erők ösztökélésére tört ki, mert az amerikai kormányt is felkészületlenül érték az események. Napokig tétováztak még a nyilvános állásfoglalás kérdésében is, ezután pedig megmaradtak a szimpátia kifejezése mellett. A levél vége táján az aláírók a következőket mondják: Az 1945 utáni pártvezetés első generációja azzal indokolta diktatúráját, hogy a háború időszakára hivatkozva az egész nemzetet fasisztának nyilvánította. A második generáció ugyanezzel a céllal minősítette az 1956-os antisztálinista népfelkelést ellenforradalomnak, arról akarván meggyőzni az országot, világot, hogy ebben az országban vagy ők uralkodnak, vagy jön a fasiszta csőcselék. Ideje már olyan kormányzati rendszert megteremteni, amely nem kényszerül legitimációját történelemhamisításra alapozni - így a levél. +++
1989. február 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Kismáté Józsefné Tapolca: - az lenne a kérésünk, hogy a lányomék - harmadikos középiskolások - szalagavatóra készülnek és kellenne nekik egy férfi, rövid, ősz paróka. Sajnos a környéken sehol nem tudtuk beszerezni. Péntekre kellenne nekik, arra gondoltunk, hogy hátha van egy kiselejtezett ilyen paróka a TV kelléktárában. Nagyon megköszönnénk.
Urbán István 65-65-63 - hűséges nézője vagyok a TV2-nek, de sajnos játszani még nem tudtam. Miért nem úgy van a telefonszám megadva, mint a Kapcsoltamban, hogy az is rejtvény legyen, ne csak a szerencse játszón szerepet, hogy ki tud játszani.
272-132 - azt szeretném megkérdezni, hogy lehet, hogy hetek óta nem lehet vonalat kapni a játékokhoz.
Ha már vizadót és csőadót is bevezettek, miért nem vezették be a kutyaadót, mert borzalmas mennyi a kutya. 855-043
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Kisgazda Pártnak a hatalom részéről történő elismerését jelentette, hogy február 9-re meghívót kaptunk az Igazságügy Minisztériumtól egy olyan értekezletre, amely az új alkotmány előkészítésének munkálatait volt hivatva koordinálni. A megbeszélésen Pozsgay Imre államminiszter és Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter is részt vett. Utóbbi előterjesztette a minisztérium által kidolgozott alkotmány tervezetet."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|