Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 09.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Emberi jogok (SZER, Világhíradó)

Richard Schifter, az emberi jogok és a humanitárius ügyek adminisztrálásával megbízott külügyi államtitkár előbb a külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatót, majd pedig a kongresszus illetékes bizottsága előtt nyilatkozott emberjogi kérdésekről. Schifter a kongresszusban egyebek közt a következőket mondotta: - Budapesten voltam, Bukarestből jövet. Budapesten voltam a múlt nyáron, és azt találtam, hogy ott a körülmények figyelemreméltóak. Ott a levegőben a változás határozott jelei érzékelhetők. Magyarország a nagyobb nyíltság irányába halad. A magyar vezetés alapvetően érdekelt abban, hogy a gazdasági struktúrát megváltoztassa - mondotta a külügyi államtitkár, majd hozzátette: "Az amerikai nagykövetség a párt székházában találkozót szervezett a számomra. Úgy hiszem munkáspártnak hívják a pártot, de Budapesten a kommunista párt székházában a leninizmusnak még a fuvallatát sem lehetett érezni a levegőben." Richard Schifter újságírók kérdéseire válaszolva a romániai emberi jogi helyzetről is beszélt. Megállapította: Romániában az emberi jogok helyzete évek óta rossz, ma is rossz. Románia elnyomó ország - mondotta az államtitkár. A román vezetés világosan kinyilvánította, hogy elutasítja a glasznoszty koncepcióját

Létjogosultsága van a téeszeknek

Három évtized elteltével megállapítható: nem volt elhibázott
lépés a szövetkezeti szervezés. A túlnyomórészt szövetkezeti
mezőgazdaság azóta nemzetközi rangot vívott ki, jó ellátást nyújt a
hazai lakosságnak, és a nemzetközi agrárpiacnak is szereplője. A
szövetkezeti keret tehát alkalmasnak bizonyult az agrárfejlődéshez.
Ezt ma mégis sokan kétségbe vonják, s a mezőgazdaság valós gondjait
kizárólag a szövetkezetek létével magyarázzák. Ám ahogyan csak a
negatívumok sorolása nem lehet hiteles, ugyanúgy árnyaltan kell
kezelni a szövetkezeti mozgalomnak tulajdonítható eredményeket. A
hazai élelmiszerellátás önmagához képest kétségbevonhatatlanul
javult, de választékban, a termékek minőségében, csomagolásában
elmarad az élenjárók mögött. A felesleges agrártermékek csak
jelentős támogatással képesek talponmaradni a nemzetközi piacon.

    Tehát az eredmények ellenére a hazai szövetkezeti gyakorlatra
ráfér a változás. Merevek a gazdálkodás szabályai, és évtizedeken át
az elfogadott szövetkezeti törvénynek ellentmondó intézkedések
születtek. Sokak szerint ennél is nagyobb kárt okozott a
szövetkezésnek, hogy az egykor vállalkozó parasztemberekből
parancsot végrehajtó bérmunkást formált a helytelen gyakorlat.

    A parasztember mindíg is tudta, hogy a mezőgazdasági termelés
kockázattal jár és alkalmazkodott ehhez, gazdálkodását az
előretekintés és a tartalékolás jellemezte. Voltaképpen így indult a
szövetkezeti mozgalom is, hiszen néhány évig érvényes volt az
úgynevezett maradékelv, vagyis annyit oszthatott tagságának a
szövetkezet, amennyi tartozásainak kiegyenlítése után megmaradt.
Később a vívmányok között emlegettük a fix fizetések bevezetését,
ami valóban kiegyenlítette a munkások és a parasztok közötti
jövedelem-különbségeket. De mindez azzal is járt, hogy a tagság
fizetése függetlenedett a szövetkezet éves teljesítményétől,
előfordult, hogy a gyengén gazdálkodók jövedelme magasabb volt a
jobbakénál, s e tekintetben a szövetkezeti tag hasonló lett az
iparban dolgozó munkásokhoz. Ugyanebben az időben a közgazdasági
szabályozás kiszámíthatatlanul változott, például egy tollvonással
zárolták a szövetkezeti tartalékokat, ugyanakkor különféle
kedvezményeket adtak. Mindezeknek természetes következménye, hogy a
szövetkezeti tagságot nem a vagyon és a gazdaság gyarapításában,
hanem az elosztásban tette érdekeltté.(folyt.)


1989. február 9., csütörtök 13:32


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

Kismáté Józsefné Tapolca: - az lenne a kérésünk, hogy a lányomék - harmadikos középiskolások - szalagavatóra készülnek és kellenne nekik egy férfi, rövid, ősz paróka. Sajnos a környéken sehol nem tudtuk beszerezni. Péntekre kellenne nekik, arra gondoltunk, hogy hátha van egy kiselejtezett ilyen paróka a TV kelléktárában. Nagyon megköszönnénk. Urbán István 65-65-63 - hűséges nézője vagyok a TV2-nek, de sajnos játszani még nem tudtam. Miért nem úgy van a telefonszám megadva, mint a Kapcsoltamban, hogy az is rejtvény legyen, ne csak a szerencse játszón szerepet, hogy ki tud játszani. 272-132 - azt szeretném megkérdezni, hogy lehet, hogy hetek óta nem lehet vonalat kapni a játékokhoz. Ha már vizadót és csőadót is bevezettek, miért nem vezették be a kutyaadót, mert borzalmas mennyi a kutya. 855-043
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"A Kisgazda Pártnak a hatalom részéről történő elismerését jelentette, hogy február 9-re meghívót kaptunk az Igazságügy Minisztériumtól egy olyan értekezletre, amely az új alkotmány előkészítésének munkálatait volt hivatva koordinálni. A megbeszélésen Pozsgay Imre államminiszter és Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter is részt vett. Utóbbi előterjesztette a minisztérium által kidolgozott alkotmány tervezetet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD