|
|
 |
|
 |
Sztálin életrajzai (2. rész)
|
Medvegyev a beszélgetésben vitatta, hogy helyes Trockijt a
forradalom démonaként emlegetni, miként azt Volkogonov tette a
Pravda hasábjain. A megbírált válaszul abban egyetértett, hogy
Trockij szélsőséges volt, de nem volt ,,démon,, a szó ördögi
értelmében. Ő homéroszi értelemben használta a kifejezést. A
rendkívül összetett, ellentmondásos személyiségű Trockijtól egy
dolgot nem lehet elvitatni: azon kevesek közé tartozott, akik nem
törtek meg Sztálin akarata előtt. Mint Medvegyev hozzátette, Trockij
a maga írásaival akaratlanul is a megtorlás irányába taszította
Sztálint, hogy álljon bosszút az egykori trockistákon. Tudta például
- mesélte Medvegyev -, hogy Sztálin olvassa könyveit, egypéldányos
fordítást készítenek számára minden róla megjelent írásról, sőt,
Sztálin kötelezte Beriját, hogy meséljen el neki minden tréfát,
amely a ,,vezérről,, szól.
Volkogonov elmondta, hogy a nagy honvédő háború idején összesen
mintegy 600 tábornokot veszítettek, de 1937-39-ben háromszor ennyi
embert gyilkoltak meg a felső katonai vezetés tagjai közül. A
hadsereg parancsnoki állományából összesen mintegy 43 ezren váltak
megtorlás áldozataivá.
Berija 1937-től évenként jelentette Sztálinnak, hogy hányan
vannak börtönben, táborokban, ,,nevelőintézetekben,,. A táborok
,,kapacitása,, mindig teljesen ki volt használva. 1948-ban Kruglov
belügyminiszter Sztálin parancsára mintegy tízezer ember
befogadására képes másfél tucatnyi tábort állíttatott fel. Ezekbe -
1948-ban
- keríteniük kellett trockistákat, mensevikeket,
eszereket, jobboldaliakat. Kerestek... Ez volt a megtorlások
második, a harmincas évekénél kisebb hulláma: 2,5-3 millió ember
volt a táborokban. Volkogonov az 1937-1938-as megtorlások
áldozatainak számát 4-4,5 millióra becsüli. Közülük mintegy
egymilliónyian haltak meg.
Medvegyev hozzátette, hogy nem csak a meggyilkoltak,
bebörtönzöttek váltak áldozattá, de az volt minden hozzátartozó,
rokon, az egész nép. Egy egykori állambiztonsági alezredestől (aki
könyvelőként dolgozott akkortájt) olyan adatokat szerzett, amelyek
szerint a csúcspont mintegy tízmillió táborlakót jelentett.
Mint Volkogonov elmondta, könyvének címével - Győzelem és
tragédia - azt akarta kifejezni, hogy egyetlen ember diadala mindig
az egész nép hatalmas tragédiája. Medvegyev eredetileg más címet - A
történelem ítélőszéke előtt - szánt könyvének. A végleges cím azt
fejezi ki, hogy az ítélet kimondását a még több forrásból tájékozódó
utókorra hagyja. (folyt.)
1989. február 8., szerda 17:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|