|
|
|
|
Izrael - amerikai bírálat elutasítása (1.rész)
|
Eszes Tibor, az MTI tudósitója jelenti:
Kairó, 1989. február 8. szerda (MTI-tud) - Az izraeli külügyminisztérium szóvivője, elutasítva az amerikai szövetséges frissen közzétett, a megszállt területeken az emberi jogok növekvő arányú izraeli megsértését bíráló tanulmányát, kijelentette: az nem veszi figyelembe ,,a palesztin felkelés által provokált erőszak általános összefüggéseit,,. Alon Liel szerint ,,a beszámoló nem említi azokat a folyamatos provokációkat, melyekkel a rendfenntartással megbízott izraeli katonaságnak szembe kell szállnia. Ebben az összefüggésben a hadsereg meg tudta őrizni erkölcsi tartását és az emberi jogok tiszteletét,, - vélekedett.
A hadsereg főügyésze, Amnon Sztrasnov szerint a Washingtonban elhangzott bírálatok ,,igazságtalanok és túlzóak,,. Hangoztatva, hogy Izrael nem rejtegeti a túlkapásokat sem, közölte: mintegy ötven katonát ítéltek el a rendfenntartás során bekövetkezett ,,törvénytelen,, akciók miatt. (A jeruzsálemi sajtó szerint az ítéletek több hetes, esetleg hónapos elzárást jelentettek.) A főügyész közölte, hamarosan az Egyesült Államokba megy, hogy ott tájékoztató kampányt folytasson a valós helyzetről. Az izraeli polgárjogi mozgalom közleménye viszont azt hangoztatta, hogy az amerikai tanulmányban vázolt kép a polgári lakossággal szembeni elnyomó gyakorlatról ,,sajnálatos, de pontos,,. A hivatalos tiltakozás tárgya, a kedden közzétett vaskos amerikai külügyminisztériumi jelentés szerint 1988-ban ,,lényegesen megnőtt,, az Izrael által az emberi jogok sérelmére elkövetett akciók száma. Adatai a hadsereg vagy a telepesek által az egy év alatt megölt 366 palesztin lakosról tudnak, közülük, írja a jelentés, legalább 13 embert agyonvertek, mások a tömény könnygáztól fulladtak meg; az Intifada kapcsán 11 izraeli polgár is meghalt. Jelentések szerint az e feladatra kiképzetlen katonák gyakran akkor is tüzeltek fegyvereikkel, mikor nem voltak életveszélyben, s igazolhatatlanul emberek halálát és sebesülését okozták ezzel. Az amerikai jelentés emellett sajnálatos tényként említi a foglyokkal szembeni bánásmódot, a politikai megfontolásból katonai rendeletre való bebörtönzés, az ,,adminisztratív őrizet,, gyakorlatát, a foglyok Izraelbe szállítását, a külföldre való deportálásokat, a házak lerombolását, valamint a palesztin újságok betiltását, újságírók bebörtönzését és a cenzúra erősítését, a megszállt területek lakossága és az ottani zsidó telepesek jogainak, valamint esetleges büntetésének nagy különbségét. (folyt.)
1989. február 8., szerda 11:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|