|
|
|
|
Nemzettudat - hazafiság - reform
|
A haza fogalma kiszakíthatatlanul él az emberek szívében. Költők, írók, politikusok, tudományos szakemberek próbálták megválaszolni a maguk sajátos eszközeivel, tény-és érvanyagokkal, hogy tulajdonképpen mit jelent a haza? Az a haza, amelyhez Vörösmarty Mihály írta: "Hazádnak rendületlenül, légy híve óh magyar". Általánosan elfogadott nézet szerint a haza történelmileg kialakult közösség, amely magába foglalja az alkotó népet, a társadalmi-politikai viszonyokat, a szellemi kultúrát és azt a körülhatárolható területet, amelyen az adott nép él. A hazafiság a hazához fűződő pozitív eszméket, érzelmeket jelenti, amely a társadalmi haladásért tudatos, aktív cselekvéssel párosul. A hazafiság nemcsak egyéni, hanem egyben közösségi magatartás is, amely világnézeti, politikai, erkölcsi és érzelmi viszonyokat is kifejez. Nem lehet a hazát igazán szeretni, nem lehet hazafinak lenni a társadalmi valóság tényleges feltárása, a közösség javainak gazdagítása nélkül. A hazafiság - a nemzettudat részeként - mindíg cselekvő, amelynek legfőbb mércéje az építő munka. A demokratikus alapokon álló szocialista haza minden polgára számára korra, nemre, foglalkozásra, világnézetre, anyanyelvre, származásra való tekintet nélkül alkotási lehetőséget teremt a társadalmi élet minden területén: a gazdasági építőmunkában, a politikai és kultúrális életben. Ez a haza, a több mint ezer éves történelemben a nemzetté válás színtere, otthona minden magyar állampolgárnak, aki határain belül képzeli el jövőjét. Éppen ezért a hazafiság fontos összetevője a történelmi múlt objektív feltárása, megbecsülése, nemzeti hagyományaink ápolása. A történelmi hagyományok kritikus, önkritikus értékelésével találjuk csak meg saját helyünket a nemzedékek sorában, tudjuk csak elhelyezni a magyar történelemben a felszabadulással kezdődő időszakot is. Az örökségnek fontos szerepe van a mai hazafiság kialakításában. De nem elegendő a magyar történelem ismerete, azt el kell tudni helyezni az egyetemes világtörténelemben is. Az egyetemes és a hazai fejlődés fő tendenciáinak megértése, a történelmi összefüggések és törvényszerűségek feltárása, az azokat megvalósító osztályerők, tömegek és személyek megismerése is segíthetik jelenünk megértését, jövőbe mutató céljaink reális megfogalmazását. (folyt.)
1989. február 8., szerda 12:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|