|
|
 |
|
 |
Berecz János látogatása Záhonyban (2. rész)
|
1960-tól kezdtük ismét jól érezni magunkat az országban, fejlődött a
haza és gyarapodott az egyes ember is. Egy lényeges követelménynek
azonban nem tettünk eleget: nem szüntettük meg a felülről jövő
kezdeményezések, döntések kizárólagos gyakorlatát. Akkor kellett
volna egész törvénykezésünket, választási szisztémánkat úgy
átalakítani, hogy valóban a nép gyakorolhassa a hatalmat.
Az elmulasztott lépéseket ma kell pótolnunk - mondotta a
Politikai Bizottság tagja -, s ez nem kevés áldozattal jár. Szólt a
napokban várható áremelések hatásáról, a piacgazdaság
megteremtésének a szükségességéről, majd kijelentette: politikai
reformelképzeléseink csak akkor járhatnak sikerrel, ha szigorúan
tovább folytatjuk a gazdasági reformokat is. Tudni kell azonban,
hogy ma minden szintű gazdasági döntésnél három kényszerítő
körülmény érvényesül. Egyrészt nemzetközi hitelünk megőrzése és a
gazdasági csőd elkerülése érdekében mindenáron fenn kell tartanunk
az ország fizetőképességét. Másrészt számolni kell a lakossági
terhek növekedésével. Jóllehet a lakossági fogyasztás csökkentésére
nem lehet jövőt építeni, átmenetileg ezt is vállalnunk kell.
Harmadrészt nehezít minden mai döntést az a tény, hogy az elmúlt
években a párt és a kormány vezetése a lakossági terhek növekedését
mindenáron igyekezett megakadályozni. El akarta kerülni a termelési
szerkezetváltással együttjáró átmeneti munkanélküliséget, az
árrendszer átalakításához kapcsolódó áremeléseket, s miközben erre
koncentrált, a nehézségek tovább sokasodtak.
- Ma csak azt az utat választhatjuk, hogy az ezzel járó
nehézségek vállalásával és a termelés fokozásával 2-3 év alatt
megteremtjük a kibontakozás alapjait. Eygidejüleg meg kell
teremtenünk azt a szociális védőhálót is, amely a legnehezebb
körülmények között élőket átsegíti ezen az időszakon.
Berecz János utalt arra, hogy az ország előtt álló feladatok
megoldása érdekében minden társadalmi réteg összefogására szükség
van. Ennek kapcsán elmondta, hogy a párt korábban lebecsülte az
értelmiség szerepét, nem vonta be őket a döntéselőkészítési
folyamatokba. Most, mikor ezt megteszi, a munkások teszik fel a
kérdést, miért becsüli őket kevésbé az MSZMP? A Központi Bizottság
titkára kijelentette: a Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is
munkáspárt marad. Ugyanakkor - itt utalt Grósz Károly
pártfőtitkárnak azon kijelentésére, miszerint az MSZMP értelmiségi
párt is akar lenni - a befogadásra és a teljesítésre kötelezettek
pártjából a gondolkodó nép pártjává kívánunk válni. (folyt.köv.)
1989. január 5., csütörtök 21:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|