Rendszerváltás és az MTI

	Országos Érdekegyeztető Tanács - bérmechanizmus - megállapodások
1989. január 5., csütörtök - Az Országos Érdekegyeztető Tanács nyilvánosságra hozta azokat a megállapodásokat, amelyet az ez évi bérmechanizmussal kapcsolatos részletkérdésekről a december 5-i és 22-i ülésén hozott. Ennek megfelelően az éves bérnövekmény az idén nem növeli azoknak a vállalatoknak az adóalapját, amelyeknél a bérköltség növekedése nem haladja meg a hozzáadott érték bővülésének 50 százalékát. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok mentesülnek a bérmechanizmus hatálya alól, ha a külföldi részesedés az alapítói vagyonban eléri a 20 százalékot, vagy meghaladja az 5 millió forintot. Az a gazdálkodó szervezet is mentesül a bérmechanizmus hatálya alól, amelyiknek idei bérköltsége nem haladja meg a 20 millió forintot. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai döntöttek az adókedvezményekről is. Ennek alapján az agrárszervezetek mellett az élelmiszer kiskereskedelem és a vegyeskereskedelem szervezetei - az áfészek - is részesülnek kedvezményben. Ennek lényege, hogy a bérnövekmény - a hozzáadott érték alakulásától függetlenül - nem növeli az érintett szervezetek nyereségadóalapját. Az Országos Érdekegyeztető Tanács döntött az 5 vidéki nagyváros - Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc és Szeged - helyi tömegközlekedését, valamint a főváros elővárosi forgalmát lebonyolító közlekedési vállalatoknál dolgozó járművezetők munkaköri pótlékának emeléséről. Felkérte az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét a szükséges intézkedések meghozatalára. A minimális bér, azaz a munkabérek legkisebb összege a tanács állásfoglalása szerint havi 3000 forintról július 1-jétől 3700 forintra emelkedik. Ez az órabérben dolgozóknál - 42 órás mukahetet figyelembe véve - 20 forint 50 fillér órabért jelent. Az OÉT egyben ajánlja, hogy ahol a feltételek adottak, már július 1-je előtt felemeljék a 3700 forintnál alacsonyabb béreket. Az OÉT a kollektív szerződések megkötéséhez, illetve a munkaügyi szabályzatok módosításához azt ajánlja, hogy a dolgozók keresetének emelésére felhasználható bértömeget minimum három százalék és maximum 10 százalék között határozzák meg. Ahol a gazdálkodás eredményei lehetővé teszik, ott meg lehet haladni az ajánlott maximumot, az alsó szint betartása pedig azt jelentse, hogy minden dolgozó alapbére legalább három százalékkal emelkedjen. A kormány ezt az ajánlást tudomásul vette. (MTI) 1989. január 5., csütörtök 16:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »