Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Kővágó Józseffel
München, 1989. február 7. (SZER, Figyelő) - A magyarországi változásokról a Független Kisgazdapárt egykori prominens vezetője, Kővágó József, Budapest volt polgármestere nyilatkozik. Kővágó Józsefnek a Ludovika Akadémián volt a tisztavatása. Hamarosan felismerte a németveszélyt, Bajcsy-Zsilinszky Endre követőjeként részt vett az ellenállási mozgalomban, a Független Kisgazdapárt tagja lett. 1945-től 1947-ig Budapest polgármestere, nemzetgyűlési képviselő, s ekkor beválasztották a Kisgazdapárt Politikai Bizottságába is. 1947-ben azért mondott le minden politikai tisztségéről, mert szerinte amikor egy kisebbségi párt minden eszközzel hatalomra tör, akkor a koalíciós politika alapjai megdőltek. 1950-ben életfogytig tartó börtönre ítélték. 1956 szeptemberében szabadult a politikai rabságból, s a forradalom alatt a Kisgazdapárt egyik újjászervezője, majd főtitkára lett. A népfelkelés visszahelyezte Budapest polgármesteri székébe is. Jelenleg az Egyesült Államokban él, és itt hívta fel telefonon munkatársunk, Székely Gábor: - Mi az általános véleményed arról a gyors átalakulásról, amely ma Magyarországon végbemegy, amelynek során a Kisgazdapárt újra színre lépett? - A gazdasági helyzetet sötétnek látom, de a politikai fejlődést igen örvendetesnek tartom. Innen messziről úgy látom, hogy a nemzet kezd kilépni abból a tetszhalott állapotból, amibe a 4 évtizedes egypártrendszeres kommunista uralom kergette. Ennek az öntudatra ébredésnek a szimbólumát látom a Kisgazdapárt színrelépésében. Úgy hiszem, hogy a legújabb törvények alapján más politikai pártok is újjá fognak éledni. Az újraszerveződő Kisgazdapárt sorsát Magyarország jövője szempontjából döntőnek tartom. A magyar nép a gorbacsovi reformprogram során a többpártrendszeres demokrácia valaminő formája felé gravitál. Az a nagy kérdés most, hogy az abszolút hatalomhoz szokott kommunista párt hajlandó lesz-e önként lemondani kizárólagos hatalmáról, bele fog-e törődni a hatalom abba a gondolatba, hogy az országot csak úgy lehet kivezetni a mai elesett állapotból, ha a nép akaratának megfelelő új államberendezkedés alakulhat ki. Ezen a téren azonban a helyzetet még ködösnek látom. - Azt gondolod, hogy Magyarországon a gorbacsovi peresztrojka kiteljesedése során többpártrendszeres, demokratikus államrend alakulhat majd ki? Nem gondolod, hogy ez túllépné a gorbacsovi kereteket, és valami megtorlásba fulladna? - Kezdem azzal, hogy Gorbacsov a Szovjetunió népei számára már eléggé világosan kirajzolta, hogy mit képzel el. Azonban azt, hogy programja kivitelezése során milyen államberendezkedést fog majd megengedni azokban az országokban, amelyeket a szovjet hadsereg és a jaltai egyezmény a szovjet szférába utalt, tán még ő maga sem tudja pontosan. Ezek számára majd annyit fog eltűrni, amennyit ezek a népek és a kialakuló általános helyzet fog követelni. A helyes válasz megtalálása biztosan sok töprengést fog okozni az elkövetkezendő években a szovjet vezetés számára. A gorbacsovi mosolygós kommunizmus - ahogy én hívom a programját - azoknak a 100 millióknak a számára készült, akiket a modern embert formáló korábbi nagy szellemi áramlatok, mint a reneszánsz, a reformáció és a felvilágosodás, soha sem ért el. Akik számára az abszolutizmus volt és maradt az államhatalom megszokott rendje. Mi magyarok azonban nem tartozunk ebbe a kategóriába. Mi és néhány szomszédunk is az előbb említett áramlatok tevőleges részesei voltunk. Európaiak lettünk ezer évvel ezelőtt és azok is maradtunk. A gorbacsovi terv leutánzása a magyar nép számára úgy festene, mint egy újabb kísérlet a párt létének és hatalmának a megmentésére, nem úgy, mint alapvető reform, amely visszaadná a nemzet életkedvét és alkotóerejét. Nekem az a véleményem, hogy a gorbacsovi program Magyarországon örömet keltett volna 1953-ban, a Nagy Imre-program keretében, amelyet igen hamar elgáncsoltak. Ma már" ezt túlhaladta a történelem, azóta a hatalom túl sokat ígért, de keveset teljesített. - Szavaid azt tükrözik, hogy a most folyó új, európai átrendeződés során a szovjet vezetés is hozzájárulhat esetleg ahhoz, hogy Magyarországon a gorbacsovi kereteket lényegesen túllépjék. Jól értelmezem szavaidat? - Igen. Moszkvát manapság a Szovjetunión belül folyó átalakulás megvalósítása köti le, és még kevésbé törődik azzal, hogy mi alakult ki Magyarországon korábban. Ahhoz is hozzászokott már, hogy a magyarok mindig előbbre járnak a reformok terén, mint a Szovjetunió. A nemzetközi fejlődésben is jelentős változás történt. Moszkvának szüksége van nyugati tőkére. Megindult a kölcsönös lefegyverkezés és barátkozás. Magyarország katonai jelentősége szovjet szempontból elhanyagolhatóvá vált. Szovjet presztízsből az sem olyan fontos már, hogy Magyarországon egypártrendszeres uralom maradjon. Ugyanakkor egyre tisztábban látszik, hogy a négy évtizedes többpártrendszeres uralom az, ami az országot gazdasági, politika és erkölcsi csődbe vezette. Félelmetes gazdasági nehézségek halmozódtak fel. Ezekkel csak úgy lehet megbirkózni, ha olyan államvezetés születik, amely élvezi a nép bizalmát. Egyre világosabbá válik, hogy ha az államvezetés követte volna a népakaratot, amely 1945-ben és 47-ben szabad választásokon nyilvánult meg, és 1956-ban drámai, vulkánikus kitörésben nyert kifejezést, akkor ma az életszínvonal olyan lehetne Magyarországon, mint a szomszédos Ausztriában. Olyan államrendet kell létrehozni, amely megnyerné a nemzet bizalmát. Szerintem ez a többpártrendszeres demokrácia lenne, ezt Nagy Imre és a kommunista párt sok tagja is szükségesnek tartotta 1956-ban. - Mire építed azt a reményt, hogy Magyarországon van lehetőség a többpártrenszer visszaállítására? Nem túlzottak ezek a remények? - A jövőt csak az Úristen látja, mi emberek csak a történelem kontúrjait vizsgálhatjuk, ezek - mint az előbb mondtam - kedvezőek. A jelenlegi korszakban a világ vezető hatalmait inkább a belső nehézségek megoldása fogja lekötni, mint az egymás elleni küzdelem. Az európai integrálódás hatalmas vonzóereje is új tényező lehet. Talán az európai peremállamok nagyobb szabadságot élvezhetnek majd sorsuk kovácsolásában, mint korábban. Az egyik legfontosabb tényező a gorbacsovi program előrehaladása lehet. Manapság találgatás folyik arról a világban, hogy Gorbacsov mellé odaszegődik-e a siker, vagy elsöpri-e a történelem. Bár a szkepticizmus növekedőben van, a nyugati gazdasági segítség ténylegesen megindult. Új az is, hogy sok nyugati politikus és gondolkozó úgy véli, Gorbacsovot segíteni kell, mert az alternatívák nagyon sötétek. Bukás esetén új sztálinizmus, katonai diktatúra vagy káosz kísért ebben a nagy földrajzi térségben. Szerintem nekünk magyaroknak sokkal okosabb lenne azon gondolkozni, hogy a gorbacsovi program haladása és esetleges megtorpanásai alatt mit harcolhat ki nemzetünk békés eszközökkel annak a számára. Ha Magyarországon a népakarat a többpártrenszer felé mutat, és a kommunista párton belül is egyre többen megtalálják a magyar szívüket, akkor véleményem szerint hazánk lehet az első a szovjet szférában, ahol többpártrendszert lehet kialakítani. Ezért véleményem szerint a hatalomnak köszönetet kell mondani azért, hogy a Kisgazdapárt színre lépett. - Tegyük fel, hogy érveidet igazolni fogja a történelem. Milyen időtávlatban képzeled el ezt a fejlődést? - Nagyon nehéz kérdés, mert nem várt nemzetközi események felgyorsíthatják vagy lelassíthatják. Nem merek jóslatokba bocsátkozni, de úgy vélem, hogy ha a történelem olyan tempóval halad előre, mint az elmúlt évben, akkor a többpártrendszeres demokrácia leghamarabb Magyarországon születhet meg ebben a térségben. Ehhez azonban segíteni kell az új nemzedéket abban, hogy megtanulhassa, mi a demokrácia, s hogyan kell gyakorolni. Az elmúlt évtizedekben a demokrácia bűnös szó volt. Nemzedékek nőttek fel, amelyeket megfosztottak attól, hogy lényegét és működési formáját megismerhessék. A Kisgazdapárt félrelépésével a fiatalabb nemzedék sokat tanulhat a valódi demokráciáról, amelynek ez a párt a hagyományos letéteményese. Kerékkötőnek tartom, hogy manapság a társadalmat belekényszerítik, hogy állandóan ismételje a szocialista pluralizmus kifejezést. Az ember megkérdezi, hogy hol és hogyan működik ez, akkor a tisztességes válasz az, hogy most van kialakulóban, de még sehol sem létezik. Szerintem ehelyett egyszerűbb lenne a magyar nyelvnek azt a kifejezését használni, hogy szociális igazságért és megfelelő szociális gondoskodásért kell küzdeniük a politikai pártoknak. A Kisgazdapárt mindig ezért küzdött. Bár ez vezette volna az uralkodó pártot is, nem a hatalom megszerzése és birtoklása, mert akkor ma nem itt tartanánk, ahol tartunk. Végül még azt mondom, hogy a haza szó elé nem lehet semmiféle jelzőt tenni, mint szocialista haza, mert ez fosztóképző. A haza önmagában véve szent fogalom. - Kedves Kővágó Józsefi Korábban azt mondtad, hogy a Kisgazdapárt megjelenésének nagy jelentőséget tulajdonítasz. Miért? - Elsősorban azért, mert valahol el kell kezdeni a demokratikus gyakorlatot. A Kisgazdapárt hat évtizedes szép, demokratikus magyar múltra tekint vissza. A szociális igazságért a demokrácia bajnoka volt minden időkben. Feltámadásával az igazi demokrácia felé vezető út nyílik ki. Azonban nem elég csak megengedni a Kisgazdapárt létezését, hanem működésének az anyagi feltételeit is meg kell teremteni. Pártszékházakra, nyomdagépre, papírra, párt jövedelemre van szükség. Eddig ezzel csak és kizárólagosan a kommunista párt rendelkezett. Ez igazságtalan, hiszen idézem azt, hogy 1945-ben minden politikai pártnak voltak anyagi alapjai. A hatalomnak fel kell ismernie, hogy a jól működő Kisgazdapárt és néhány más politikai párt nélkül nem lehetséges demokratikus fejlődés Magyarországon. A hatalomnak fel kell ismerni, hogy a mai nemzetközi viszonyok között Magyarország úttörő lehet a többpártrendszeres demokráciák helyreállítása terén. - Mint bizonyára értesültél arról Amerikában is, hogy elsőnek a Kovács Béla Társaság alakult meg Vörös Vincze vezetésével, majd ezt nyomban követte a Kisgazdapárt megalakulása Pártay Tivadar elnök és Futó Dezső főtitkár vezetése alatt. A hazai közvélemény egy része ebben valami kettősséget, megosztottságot vél felfedezni. Mi a véleményed erről? - Mindhárman a Kisgazdapárt sokat szenvedett, börtönt is járt, kipróbált régi vezető tagjai. Futó Dezső például pártunk legbátrabb képviselője volt, aki már az 1945-ös korszakban feltárta a kommunista titkosrendőrség véres visszaéléseit. A kettős színrelépés bennem is bizonyos mértékű zavart kelt, de bizakodom abban, hogy csupán kezdeti nehézségekről, taktikai megfontolásokról van szó. Szerintem egységes és erős Kisgazdapártra van szükség. A pártot az elmúlt évtizedekben majdnem teljesen elpusztították. Nem látott egy fiatalabb nemzedéket fölnevelni. A fönnmaradási küzdelem során voltak olyanok, akik túlságosan a diktatórikus hatalomhoz dörzsölőztek és bepiszkították magukat. Így természetes az, hogy a múlt és a gyanakvás személyi ellentéteket is szülhet, amiket nehéz áthidalni, de biztosan meg fog történni. Örülök annak, hogy a fiatalabb generációból is áramlanak az emberek a pártba, minden új név felbukkanása örömöt okoz számomra. Szívem és gondolataim mindig a Kisgazdapárt szellemi kereteiben meredtek, itt az emigrációban is. Szívem most is velük dobog. - Miután 1956-ban te voltál az újjászülető szabad Kisgazdapárt főtitkára, Kovács Béla meg az elnöke, óhajtasz-e valamit üzenni a most otthon szereplő és a helyüket újra megtaláló volt kisgazdapárti társaidnak? - Köszönöm a kérdést! Sajnos 1956-ban a sors arra kényszerített, hogy hazámtól távol, emigrációban kelljen leélnem életem nagy részét. Hibának tartanám, ha innen a messzeségből tanácsot akarnék adni. Bízom az otthoni vezetők politikai ügyességében. Szívből kívánom, hogy a fiatalabb nemzedékek tehetséges tagjai nagy számban álljanak mögéjük és kovácsolják a magyar jövőt. Persze gyakran elmélkedem és töprengek sok mindenen. Például azon, hogy odahaza az elmúlt négy évtized alatt mindenkire kegyetlenül ráült a diktatúra. Sokakat olyasmire kényszerített, amit most ők bánnak legjobban. Mi magyarok hajlamosak vagyunk a gyors ítélkezésre. Sajnos tény az, hogy a gyűlölet ideje sokkal hosszabb, mint a megbocsátásé. Pedig most megbocsátásra, az emberi jóvátételre lenne szükség, bosszú szempontja nélkül. Ez mindnyájunk számára, akik életünk biológiailag legszebb éveit rothadt politikai börtönökben töltöttük, ahol a halál árnyéka kísért bennünket, igen nehéz, de mégis ezt kell tenni, mert nemzeti újjászületés csak megbocsátással vagy legalábbis elnézéssel lehet csak kezdeni. Ehhez a hatalomnak kell bizonyítani jóvátételi szándékait. Töretlenül bízom abban, hogy a magyar nép tehetsége politikai, gazdasági és erkölcsi újjászületés felé viszi hazánkat, ebben a Kisgazdapártnak igen nagy szerepe lesz. Ehhez kívánok sok szerencsét. +++ 1989. február 7., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »