|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Egyházi iskolák állami támogatása
|
1990. január 3., szerda - Mint ismeretes: szeptemberben
megkezdődik az oktatás a Budapesti Református Gimnáziumban. Az MTI
munkatársa a hírrel összefüggésben érdeklődött az illetékeseknél az
egyházi iskolák működésének anyagi feltételeiről, az állami
támogatás mértékéről. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Vallásügyi
Tanács titkára emlékeztetett arra, hogy a testület ülésén a
pénzügyminiszter és a művelődési miniszter bejelentette: a jövőben
az egyházi iskolák éppen olyan támogatást élveznek a központi
költségvetésből, mint az állami oktatási intézmények. Mint
ismeretes, ez az összeg évenként és tanulónként 39 ezer forint.
Rupp András, a Pénzügyminisztérium munkatársa további adatokkal szolgált. Eszerint a közoktatásban, a diákotthoni, szociális intézményi ellátásnál a tanácsi normatív támogatás 5O százalékát kapják az egyházi intézmények. Középiskolai hallgató után 2O ezer forintban állapították meg a kvótát, amennyiben diákotthon lakója is, további 2O ezer forint - összesen tehát 4O ezer forint - az összeg. Szociális intézményi ellátás esetén 7O ezer forintot fizet az állam. A felsőoktatásban részvevőknél 4O ezer forint a támogatás, kollégium igénybe vételekor szintén számíthatnak a 2O ezer forintos kiegészítésre.
Arra a kérdésre, hogy az egyházi intézmények miért csak 5O százalékát kapják az állami normatívának, Rupp András elmondta: az állam az elmúlt esztendőben is 4OO millió forinttal járult hozzá az egyházak által fenntartott iskolák kiadásaihoz. Ezt az összeget 199O-ben is rendelkezésükre bocsátja - a normatív támogatáson felül. Hangsúlyozta, hogy a további években a támogatás várhatóan megközelíti vagy el is éri a 1OO százalékot, akkor azonban természetesen a 4OO milliós összeg arányosan csökken. Végezetül utalt arra is, hogy a költségvetési reform egyik alapvető célja, hogy feladathoz kötötten kapjanak támogatást az oktatást vagy szociális tevékenységet végző szervezetek. Számításaik szerint egyébként az egyházaknak eddig nyújtott összeg és a mostani normatív támogatás együttesen meghaladja a 8OO millió forintot. (MTI)
1990. január 3., szerda 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|