 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
 |
|
 |
 |
 |

Sajtóbeszélgetés az egyházi iskolákról (1. rész)
|

199O. január 2., kedd - A napokban birtokba veszik új
fenntartói a jelenlegi Móricz Zsigmond Gimnázium épületének egyik
szárnyát, s hozzákezdenek a Budapesti Református Gimnázium
szerevezéséhez. Várhatóan szeptember 1-jétől két I. és két II.
osztályban megindul az oktatás - hangzott el többek között azon a
beszélgetésen, amelyre az új esztendő első munkanapján Tóth Károly
református püspök invitálta a sajtó munkatársait, beszámolva az
egyházi iskolák működtetésének lehetőségeiről. Bevezetőjében utalt
arra, hogy az állam és az egyház viszonyának demokratizálódása
eredményeként olyan helyzet alakult ki, amelyben az egyház visszakér
és visszakaphat iskolákat. Az igényeknek megfelelően a Magyarországi
Református Egyház történelmi oktatási intézményeit Budapesten,
Sárospatakon és Pápán ismét működtetheti.
A református egyház legfelső testülete, a zsinat határozatban mondta ki az intézmények jogfolytonosságát, s azt, hogy a békés átmenet érdekében szakaszosan kívánják a visszavételt megvalósítani, még akkor is, ha ez ellenkezik az egyházi közvéleménnyel. Elhatározták azt is, hogy Budapesten elsőként a II. kerületi Lorántffy Zsuzsanna utcai, volt Baár-Madas Református Gimnáziumot állítják vissza (ez a mostani Móricz Zsigmond Gimnázium). Most bizonyos gyakorlati problémák - a tanári kar szervezése, pénzügyi kérdések, épületátalakítási feladatok - megoldása a legsürgetőbb tennivaló. Máris több mint száz pedagógus jelentkezett a gimnázium ideiglenes igazgatótanácsánál. A diákok felvételi kérelmét február 1-jéig várják, a magjában addig kialakuló tanári kar folytat velük beszélgetéseket. A döntésnél a képességeken túl figyelembe veszik a lelkipásztori ajánlást, s a tanulók családjának egyházi hátterét is. A fővárosiakon kívül vidéki - elsősorban dunántúli - fiatalokat is várnak a gimnáziumba, részükre húsz fiú és húsz lány befogadására alkalmas internátust alakítanak ki. Az oktatásban elsősorban a magyar művelődéstörténetre és a nyelvtanításra helyezik a hangsúlyt.
Elhangzott a beszélgetésen: a budapesti egykori Lónyai - ma Szamuely - utcai gimnázium ügye még nyitott, azonban erőteljes az igény a mielőbbi megoldásra. Elvi döntés van a sárospataki és a pápai református gimnázium átvételéről is. Míg azonban a fővárosi iskolák egyházi jellegűek lesznek, meggyőződéses református pedagógusokkal és tanulókkal működnek, Sárospatakon a helyi körülmények miatt a jelenlegi állami gimnáziumot veszi át az egyház, tanáraival, diákjaival együtt. Pápán március 31-ig készítik el az iskola beinditásának tervét, s várhatóan 1991-ben indul ujra az oktatás.(folyt.köv.)
1990. január 2., kedd 15:31
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|