|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Az Új Márciusi Front és a KISZ megbeszélése (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - Meg kell találni az átmenetnek azt a formáját, amely a monolitikus egypártrendszerű berendezkedésből nagy nemzeti trauma nélkül vezet át a többpártrendszerű parlamentáris demokráciába. Egyebek között erre a megállapodásra jutottak az Új Márciusi Front és a KISZ képviselői azon a tanácskozáson, amelyet csütörtökön tartottak a KISZ KB székházában. A találkozón az ÚMF-nek azokat a javaslatait vitatták meg, amelyeket a közelmúltban tett a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére, a nemzeti bizottság létrehozására. Az Új Márciusi Frontnak ez volt az utolsó megbeszélése ebben a témában.
Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára a tanácskozás lényegét összefoglalva az MTI munkatársának elmondta: a parlament legitimitását nem megkérdőjelezve, sőt, törvényhozó szerepét kiteljesítve szükségét látják, hogy a társadalom különböző erői intézményes formában, szervezetten befolyásolhassák a törvényhozást. Csak így érhető el, hogy az új alkotmányozási folyamat az 1990 utáni társadalmi működési mód megfelelő alapja legyen. A KISZ és az ÚMF megállapodott abban is, hogy folyamatosan együttműködnek e célok megvalósításában. Hogy ez nem verbális gesztus, kitűnt abból is, hogy mindkét fél mihamarabb szeretné konkretizálni, kézzelfoghatóvá tenni együttműködésük tartalmát. Vitányi Iván, az ÚMF ügyvezető titkára az eddigi beszélgetések tapasztalatairól tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: javaslatukról tárgyalatak sorrendben a Független Kisgazdapárttal, a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, a Szabad Demokraták Szövetségével, a Magyar Néppárttal, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társasággal, a Szabad Kezdeményezések Hálózatával és ezen keresztül a FIDESZ-szel, a Független Jogász Fórummal, továbbá a TDDSZ-szel, a Duna Körrel, a Duna Alapítvánnyal, az MSZMP-vel és a sorban utolsóként a KISZ-szel. A Münnich Ferenc Társasággal nem kívántak megbeszélést folytatni, a Magyar Demokrata Fórum pedig nyilatkozatban közölte, hogy nem az ÚMF javaslatát, hanem az alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását tartja időszerűnek, így az MDF-el közvetlen tárgyalás nem jött létre. A párbeszéd során egyöntetű véleményként fogalmazódott meg: szükséges olyan érdekegyeztető testület létrehozása, amely több, mint pusztán konzultatív testület. Ennek módot kell adni a vélemények egyeztetésére és képviseletére a közvélemény és a hatalom előtt. (folyt.köv.)
1989. március 2., csütörtök 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|