|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Szervezett bűnözés Magyarországon - ügyészségi vizsgálat (1.)
|
1989. február 8., szerda - Az utóbbi években - főleg a betöréses lopásokhoz, részben a vám- és devizabűncselekményekhez és a prostitúcióhoz kapcsolódóan - kialakult a szervezett bűnözés a fővárosban; Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, valamint Bács-Kiskun megyében pedig kezdeti jelenségei tapasztalhatók - állapítja meg a Legfőbb Ügyészség most nyilvánosságra hozott jelentése. A főügyészségek az 1987. második, valamint 1988. első félévében befejezett büntető eljárásokat vizsgálták, hogy megállapítsák a szervezett bűnözés hazai jellemzőit.
Hazánkban az ilyen jellegű bűnözésre specializálódott szervezetek hosszú ideig ismeretlenek voltak. A bűncselekmények számának egy évtizede tartó emelkedése, összetételének változása azonban arra utal, hogy ezekkel már jelenleg is, de főképp a jövőben számolni kell. Az elemzések feltárták, hogy a vizsgált időszakban a fővárosban 169 bűnszövetkezet működött, közülük 122 lopásokat követett el, ebből is 72 betöréses lopásokra specializálódott. Szervezett csempészetért, illetve vámorgazdaságért kilenc alkalommal folytattak eljárást. Huszonkét esetben volt szervezett az úgynevezett ,,fehérgalléros,, bűnözés (ide sorolja a kriminológia például a minőségrontást, a hitel- és adó-manipulációkat, a számítógép-csalásokat). Az ország más területein ugyancsak a lopásoknál mutatták ki a szervezettség jellemzőit, de esetenként előfordult üzérkedés, valamint vám- és devizabűncselekmény is. Tőkeerős, jól szervezett, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező bandák működésére derült fény, amikor a hazánkba érkező vasúti szerelvényekben elrejtve milliós értékű csempészárukat foglaltak le a hatóságok. Ezek a kurrens cikkek minden bizonnyal komoly hálózaton keresztül jutottak volna el az illegális piacokra. A tapasztalatok szerint családi, rokoni alapon jött létre a hazai bűnszervezetek nagy része, s ezeket általában alacsony technikai színvonal jellemzi. A vizsgált ügyekben a budapesti bűnszervezetekben 2 és 49, vidéken 2 és 30 között váltakozott a tagok száma. A fővárosban általában 4-8, a megyékben 3-5 résztvevővel működtek e csoportok. A bandák tagjainak többsége már korábban is összeütközésbe került a törvénnyel, nagy részük különös és többszörös visszaesőként követett el újabb bűncselekményt, s állt ismét a bíróság előtt. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 22:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|