 |
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
 |
Koronával vagy anélkül - magyar történelmi címer (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - A magyar történelmi címer visszaállítását javasolja az új alkotmány előkészítésére alakult Nemzeti Jelvények nevű albizottság. Elnöke Kállay István, a történelemtudomány doktora, egyetemi tanár, Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának elmondta; a bizottság tagjai - a történelemtudomány képviselői, heraldikusok, jogászok - most elkészített állásfoglalásukban azt javasolják, hogy a történelmi címer két változata közül válassza ki az ország népe az államcímert. A jelenlegi címer ugyanis nem felel meg sem a hazai, sem a nemzetközi követelményeknek.
Ha a koronás kiscímer mellett döntenek, az alkotmányban így
rögzítsék a címer leírását: hegyestalpú, hasított pajzs, első mezeje
vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld
hármas halomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst
(talpas) kettős kereszt. A pajzs felső szélén a magyar korona (Szent
Korona) nyugszik.
Ezt a javaslatukat a szakemberek azzal indokolták, hogy a
koronás címer elemeinek eredete 800 évre, egy pajzsban egyesített,
koronás formájában 600 évre nyúlik vissza. Megfelel a nemzeti
hagyományoknak, használata elterjedt, a címer müemlékeken,
épületeken is látható. A kettős kereszt, az egykori vallási jelkép
már 800 évvel ezelőtt világi, állami szimbólummá vált. Hosszú, békés
időszakokban volt a magyarság címere. A teljes magyar történelmi
múltat, az országépítő, reformkorszakok vállalását fejezi ki.
A korona csaknem évezredes államiságunk szimbóluma, sohasem
jelentette a királyságot. A nemzet ugyanis mindig azt a hatalmi
rendszert tekintette legitimnek, amely a koronát állította az
államiság központjába. A korona ezért a magyar államcímer régi,
külső heraldikai dísze, állandó eleme. Koronás volt az államcímer az
1386-os országtanács, Bocskai István, Bethlen Gábor és II. Rákóczi
Ferenc jelvényein.
Ha a koronátlan ivelt kiscímerre esik a választás, az alkotmány
szövegében azt írják majd: enyhén ívelt oldalú, hasított pajzs. Első
mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második mezejében zöld
hármashalomnak kiemelkedő, középső, aranykoronás részén ezüst
(talpas) kettős kereszt. (folyt.köv.)
1989. február 7., kedd 22:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|