 |
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
 |
Sevardnadze - EK-nagykövetek
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 7. kedd. (MTI-tud.) - Az EK-tagországok moszkvai képviseleteinek vezetőit fogadta kedden Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter. A találkozón a Szovjetunió és az Európai Közösségek képviselői között eszmecsere alakult ki a kapcsolatok továbbfejlesztéséről, a politikai párbeszéd formáiról, menetrendjéről és tartalmáról. A hivatalos szovjet jelentés megállapította: a megbeszélés a politikai párbeszéd új szakaszának kezdetét jelentette Moszkva és az EK kapcsolataiban.
Sevardnadze a találkozón elsősorban azt emelte ki, hogy már
régen megérett a helyzet a hivatalos kapcsolatok megteremtésére a
Szovjetunió és az EK, a KGST és az EGK között. Jelenleg azzal
foglalkozunk, amit már tegnap meg kellett volna tennünk, s - hogy
behozzuk a lemaradást - mindannyiunknak határozottan kell
cselekednünk, előrelépnünk, megszabadulva a múlt terheitől -
jelentette ki. Utalt arra, hogy habár mindenekelőtt gazdasági
folyamatok tették szükségessé a keleti és a nyugati integrációkat, a
közeledés kulcsa jelenleg a politikai párbeszéd dinamikusabbá
tételében van a Szovjetunió, európai szövetségesei és az
EK-tagországok között.
A szovjet külügyminiszter értékelése szerint rendkívül átfogó
témakörei lehetnek a kibontakozó politikai párbeszédnek; egyebek
között a bécsi megállapodások megvalósítása, a helsinki folyamat
elmélyítése, a globális, összemberi problémák, a szegénység és a
környezetszennyezés, valamint a regionális problémák megoldása. Az
európai bizalom, biztonság és együttműködés elmélyítésében
rendkívüli jelentőségre tesz szert az európai államok, valamint az
Egyesült Államok és Kanada vezetőinek találkozóját szorgalmazó
elképzelés. Itt az ideje, hogy megkezdődjön e találkozó közös
előkészítése - mutatott rá Eduard Sevardnadze.
A 12 ország diplomatáinak nevében José Cuenca Anaya spanyol
nagykövet (az EK-ban Spanyolország tölti be az elnöki tisztet az év
első felében) hangsúlyozta, hogy a találkozó új szakaszt nyit az EK
és a Szovjetunió közeledésének, párbeszédének folyamatában. Utalt
arra, hogy az EK-országok nemcsak a gazdasági és szociális fejlődést
tűzik ki célul, hanem a konfliktusok rendezését, a feszültség
csökkentését is a világ különböző térségeiben, a béke és bizalom
megszilárdítását.+++
1989. február 7., kedd 20:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|