|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
A demokrácia selejtjei (1. rész)
|
1989. február 7. kedd (MTI-Panoráma) - A Szovjetunióban kibontakozó demokrácia eredményeiről, kegyes és gonosz tréfáiról, sőt selejtjéről írt nemrég cikkeket Jevgenyij Jevtusenko, aki hosszú évek óta egész munkásságával hozzájárul a ma az átalakítás névet viselő politikai folyamat kibontakoztatásához.
A világhírű szovjet költő most kilenc irodalmár társa nevében a Pravdát bírálta, amiért minden kommentár nélkül közölt egy, az Ogonyok hetilapot élesen támadó nyílt levelet, hét író és művész tollából. A levél írói többnyire olyanok, akiket olykor a Pamjaty nevű szélsőséges mozgalommal való rokonszenv, pánorosz nacionalizmus, társadalmi konzervativizmus jellemez. Az Ogonyok hasábjain Jevtusenko és társai kifogásolják, hogy a párt központi lapja ő válaszukat nem hozta nyilvánosságra, csak egy mondatot idézett belőle később megjelent szerkesztőségi cikkében. A következetes, nyílt színvallás hiányát rótta fel a Pravdának az a tíz író és költő, akik az Ogonyokot védelmükbe vették. A Novoje Vremja című hetilapban Jevtusenko a most zajló választási készülődés torzulásait tűzte tollhegyre, de megállapította: az átalakítás néhány évének egyik legnagyobb eredménye, hogy az eredménytelenségekről is nyíltan szót lehet ejteni. Győzelem, ha a nyilvánosság a gondolkodás térhódítását hozza, kudarc azonban, ha csak ,,úgynevezett,, nyilvánosság működik, elfojtva a gondolkodást. Győzelem minden olyan felhívás, amely a nemzeti hagyományok és kulturális emlékek helyreállítását sürgeti, de az átalakítás kegyetlen tréfája, ha a felhívások nagyhatalmi, soviniszta hisztériát szítanak, antiszemitizmust vagy oroszellenességbe átcsapó nacionalista korlátoltságot hirdetnek. Jevtusenko itt említi meg, hogy örmény még véletlenül sem került az írószövetségi képviselőjelöltek közé. A költő felidézi azt a parázs hangulatot, amely Vitalij Koroticsnak, az Ogonyok főszerkesztőjének körzeti jelölőgyülésén uralkodott. A népszerű újságíró ellenfelei már órákkal korábban megtöltötték a termet, hogy kiszorítsák Korotics híveit. Jevtusenko az utcán gyűjtötte össze a rá adott, személyazonossági igazolványok számaival hitelesített szavazatokat, s több mint 300 voksot tett le az elnök asztalára, aki zavarba jött, mert a jelölések lebonyolítási rendjének tanulmányozása közben ilyesmiről nem olvasott. (folyt.)
1989. február 7., kedd 15:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|