Rendszerváltás és az MTI

	Peking-Moszkva: (majdnem) egyenes út a csúcsig (2. rész)
Már a Sevardnadze tiszteletére rendezett vacsorán sejthető volt az előrelépés a határok menti helyzet normalizálásának dolgában. A szovjet külügyminiszter felvetette a határ közelében állomásozó erők ,,kölcsönösen elfogadható szintre,, történő leszállításának gondolatát, majd két nappal később sajtóértekezletén bejelentette: Moszkva két év leforgása alatt 200 ezer fővel csökkenti a Szovjetunió ázsiai területének keleti részében lévő csapatainak számát, 60 ezerrel pedig a déli körzetekben elhelyezett erőkét. Mongóliából a szovjet csapatok háromnegyede távozna. A határ mentén állomásozó szovjet erőket átszerveznék, hogy csak védelmi jellegű feladatok ellátására legyenek alkalmasak. Hivatalos kínai reagálás, válaszlépés bejelentése minderre nem hangzott el, s azt sem tették közzé, hogy milyen nagyságrendű erőket csökkentenének. Évek óta forgalomban van azonban egy olyan adat, hogy a Szovjetunió körülbelül 50 hadosztályt (500.000-750.000 főt), Kína pedig 75-öt állomásoztat a határ mentén. Mongóliában 60-100 ezer szovjet katona lehet. Körvonalazódik a két ország között az európai bizalomerősítő intézkedések rendszeréhez hasonló szisztéma is, például: kölcsönösen bejelentenék a hadgyakorlatokat, azokra megfigyelőket hívnának meg. Újdonság volt, hogy a Kambodzsa kérdésében egy ideje intenzíven folyó konzultációkat összegezve kilenc pontos nyilatkozatot tettek közzé a tárgyalások végén. Ez ugyan nem mindenben mutatja a nézetek egybeesését, de mindenképpen kész ténynek tekintik - s ez különösen az eddigi kínai nézetek ismeretében fontos mozzanat -, hogy a vietnami csapatok kivonulnak szeptemberig. Nem meglepő, hogy a ,,Vietnam utáni,, helyzet elképzelésében nincs átfedés a kínai és a szovjet álláspont között. Peking az ,,átmeneti,, jelzőt odabiggyesztve négypárti koalíciós kormányt akar Norodom Szihanuk vezetésével, Moszkva pedig, ugyancsak a herceg vezetésével ideiglenes testületet, amelyben mind a négy csoport - Heng Samrinék, Szihanukék, a sonsannisták és a ,,vörös khmer,, - képviselve lenne, s feladatai közé ,,a különböző hazai erők közötti megállapodások gyakorlatba történő átültetése,, tartozna. A diplomáciai nüanszokat félresöpörve itt valószínűleg arról van szó, hogy Hanoi és Phnompen nem akarja feladni az elmult tíz év véres-verítékes politikájának eredményeit, vagy ahogy korábban fogalmaztak: a Kambodzsai Népköztársaság nem mondja ki zokszó nélkül önmaga feloszlatását.+++ Sarkadi Kovács Ferenc -MTI-PRESS 1989. február 7., kedd 12:15
Vissza » Folytatásokkal »