 |
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
 |
Svédország - a reprivatizálás bírálata
|
Stockholm, 1989. február 7. kedd (MTI-AP) - A svéd szakszervezeti vezetők és a baloldali politikusok nem engedtek nyilvánosságra hozni egy számukra készült, s a pénzügyminiszter részéről jóváhagyott jelentést, amely számos közszolgáltatás privatizálása mellett foglal állást, és megkérdőjelez hagyományos szociálpolitikai alapelvet, többek között azzal, hogy egészségügyi magánközpontok létrehozását javasolja.
A jelentést a Dagens Nyheter című svéd újság tette közzé a hét
elején. A hatalmon lévő szociáldemokrata párt szóvivője közölte,
hogy a jelentés a Skandináv Munkásmozgalom nevű szakszervezet
számára készült, s a lap hozzájutott annak egy másolatához.
A jelentés felteszi a kérdést, hogy a gyermekgondozást miért ne
lehetne szervezni és pénzelni adók alapján, vagyis az állami ellátás
keretein kivül. (Ezt az ellenzékben lévő svéd jobboldal már régóta
javasolja, de a szociáldemokraták elutasítják.) A jelentés szerint
az állami szektort - amely a nemzeti össztermék 55 százalékát adja -
rá kellene kényszeríteni arra, hogy növelje hatékonyságát. Olyan
rendszer kellene, amely díjazza az állami alkalmazottakat, ha azok
úgy dolgoznak, ahogy a köz elvárja tőlük. A jelentés ugyanakkor arra
is rámutat, hogy a szakszervezetek várhatóan nem értenek majd egyet
a javasolt változtatásokkal, és harcolni fognak azok megvalósítása
ellen.
A jelentést a Skandináv Munkásmozgalom múlt hónapi éves
tanácskozásán kapták kézhez a svéd szociáldemokrata párt és a
szakszervezetek képviselői. A küldöttek élénken reagáltak a
jelentésre, és - erejükből egyelőre annyira futotta, hogy -
leszavazták annak közzétételét.
Kjell-Olof Feldt pénzügyminiszter mindezzel kapcsolatban beszélt
a svéd rádióban. Feldt értelmezése szerint a jelentés a szociális
programok állami finanszírozásának nem a megszüntetését javasolja,
hanem csupán arra mutat rá, hogy egyes területeket fell lehetne
szabadítani a rendszert az állami ellenőrzés alól. A jelentést
helytelen a privatizáció általános gondolataként értelmezni - tette
hozzá a svéd pénzügyminiszter. +++
1989. február 7., kedd 11:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|