Rendszerváltás és az MTI

	SZU - Japán
Szántó András, az MTI tudósitója jelenti: Moszkva, 1989. február 7. kedd (MTI-tud.) - A szovjet-japán kapcsolatokban túl lehet lépni a pangás időszakában kialakult helyzeten, de ehhez fel kell adni az egymással szemben táplált előítéleteket, s arra kell törekedni, hogy mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot találjanak a vitás kérdésekre. Ezt írja a Pravda hasábjain kedden Vszevolod Ovcsinnyikov. A lap egyik vezető kommentátora annak kapcsán fejti ki véleményét a szovjet-japán kapcsolatokról, hogy Tokió kezdeményezésére kedden ismét megtartják az ,,északi területek napját,,. A kommentár felidézi a kormányzó Liberális Demokrata Párt nemrég lezajlott kongresszusának azt a megállapítását, amely szerint végső szakaszához közeleg az ,,északi területek,, visszaszerzéséért folytatott kampány. A Kuril-szigetek négy, japán részről évtizedek óta vitatott hovatartozású szigetéről van szó, amelyek visszakövetelésére hosszú ideje február 7-én a tokiói kormány kezdeményezésére emléknapot tartanak. Mintegy két hónappal ezelőtt, Sevardnadze szovjet külügyminiszter tokiói tárgyalásai idején azt a remény hangoztatták, hogy végre sikerül annyi év után normális mederbe terelni a kétoldalú kapcsolatokat. Ez év januárjában Párizsban ismét tárgyalt a két külügyminiszter, s ekkor a japán fél előfeltételekhez kötötte a kétoldalú viszony javítását, egyebek között annak a hat megállapodásnak az aláírását, amelyről Tokióban egyezségre jutottak. Később tisztázva az álláspontokat, a japán fél hangsúlyozta, hogy három - a gazdasági együttműködés elveiről, a beruházásvédelemről és a bankképviseletek megnyitásáról szóló - megállapodást csak a négy sziget ,,visszaadásáról,, kötött megállapodás után készek aláirni. Ovcsinnyikov utal rá, hogy például a japán-kínai vagy a japán-dél-koreai viszonyban félre tudták tenni a vitás kérdéseket, s az értelmetlen, céltalan ultimátumok helyett a kompromisszumokat keresték. Egyértelmű - idézi a cikk a Pravda egy korábbi megállapítását -, hogy a ,,területi kérdés,, melegen tartásával Japán saját katonai kiadásainak növelését igyekszik megokolni. Figyelmen kívül hagyva az Ázsiára is kiterjedő egyoldalú szovjet leszerelési lépéseket, Japán olyan mértékben növeli katonai erejét, hogy már joggal tekinthető katonai nagyhatalomnak. A viszony javítása érdekében ebből a helyzetből csak az előítéletek és az előfeltételek feladásával lehet kilábalni - fejeződik be a Pravda kommentárja. +++ 1989. február 7., kedd 10:28
Vissza »

	SZU - Japán - Rogacsov /lsd mmtik1019/
Moszkva, 1989. február 7. kedd (MTI-tud) - Teljesen tükrözi a Japánnal kapcsolatos hivatalos álláspontot a Pravda keddi kommentárja - mondta Igor Rogacsov. A szovjet külügyminiszter-helyettes kedden a külügyminisztérium sajtóközpontjában egy kérdésre válaszolva foglalkozott a szovjet-japán viszony állásával. Az utóbbi hetek ellentmondásos tokiói megnyilvánulásaival összefüggésben Rogacsov kijelentette: elsietett lenne azt a következtetést levonni, hogy a kapcsolatok megromlottak. Mindazonáltal a Pravdában is kifogásolt ultimátumszerű hangot a szovjet fél nem fogadja el a tárgyalásokon. Április végén vagy május elején Moszkvába várják a szigetország külügyminiszterét. A látogatás időpontját hamarosan rögzítik. A szovjet-japán viszony alakulásában, Mihail Gorbacsov tokiói látogatásának megszervezésében sok függ attól - tette hozzá az ázsiai ügyekben illetékes miniszterhelyettes -, hogyan működik a látogatást előkészítő munkamechanizmus. +++ 1989. február 7., kedd 15:17
Vissza »

	Japán - északi szigetek
Tokió, 1989. február 7. kedd (MTI-tud) - Japán mindaddig folytatni fogja diplomáciai erőfeszítéseit, amíg el nem éri, hogy a Szovjetunió visszaadja a második világháború után ismét Moszkva fennhatósága alá került úgynevezett északi területeket. Ezt Takesita Noboru kormányfő távollétében, az őt ügyvezető miniszterelnökként helyettesítő Tadzava Kicsiro, a Nemzetvédelmi Hivatal államminisztere jelentette ki kedden ,,az északi területek napja,, alkalmából rendezett nagygyűlésen. Az államminiszter szerint Japánnak a Szovjetunióval szembeni legfőbb diplomáciai feladata az úgynevezett északi szigetek visszaszerzése és a békeszerződés megkötése, amelynek eredményeként létrejöhet a kölcsönös megértés, ezután pedig a stabil kapcsolatrendszer. Habár Tadzava Eduard Sevardnadze decemberi tokiói tárgyalásairól elismerte, hogy az átfogó párbeszéd kedvező légkörben zajlott, amelyen érződött a Kreml politikájának változása, az államminiszter sérelmezte, hogy a három sziget és egy szigetcsoport ügyében a Szovjetunió alapállása kompromisszumot nem tűrő volt. Az 1200 ember előtt megtartott beszédet túlfűtött tömeghangulat határozta meg. Hasonló ünnepséget tartottak mind a 47 japán tartományban, megemlékezve 1885. február 7-ről, amikor az orosz-japán szerződés az összesen 4996 négyzetkilométernyi területű szigetegyüttest Japánnak juttatta.+++ 1989. február 7., kedd 16:36
Vissza »