|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
A betétek titkosak 2.
|
Az egyoldalú módosítás lehetőséget ad arra, hogy a bankok rugalmas kamatpolitikát érvényesíthessenek, a kamatlábat a pénzpiaci körülmények figyelembe vételével a kamatplafonon módosíthassák. (Nyilván felfelé, mert az infláció erőteljes mérséklődésének "veszélye" a mostani évtizedben nem fenyeget.) alc. A betétek titkosak maradnak Ugyancsak lényeges, hogy a betétgyűjtés decentralizálása közepette is érvényben maradnak a takarékbetétek alapvető jellemzői: a betétek titkosak, adómentesek, nem évülnek el és visszafizetésüket az állam szavatolja. Az ügyfelet, a lakosságot az új törvényerejű rendeletben foglalt szabályozásból kizárólag az érdekli, hogy betétként elhelyezett pénzmegtakarításai - a kamatok közvetítésével - meg tudják-e őrizni reálértéküket. A lakosság pénzmegtakarítási hajlandósága - bár helyesebb lenne készségről és képességről beszélni - az utóbbi években csökkent. Ennek okai között előkelő helyen szerepel az a tény, hogy ebben az évtizedben a fogyasztói árindex minden esztendőben magasabb volt, mint a lakossági betétek átlagkamata, következésképpen 1980 óta a reálkamatláb negatív jellegű. (1988-ban pl. a betétek átlagkamata 12,6 százalék volt, a reálkamatláb pedig kb mínusz 3 százalék.) Az elmúlt esztendő negatív tapasztalataiból okulva - a kamatozó betétállomány csökkent - általában minden betétfajta kamatlába emelkedik. (Egyes esetekben az 1988 évi kamatprémium kamatlábba történő beolvasztásával.) A látraszóló betétek évi 8, az 1-2-3 évre lekötött betétek 13,5-14-15 százalékkal kamatoznak, a takaréklevél-betétek egy éves lekötésnél 14 százalékkal indulnak s évente 0,5 százalékponttal emelkedve a hatodik év után eljutnak a 16,5 százalékig. Évi 10 százalékra emelkedett az átutalási betét kamatlába. Mindezek nettó kamatok, mert a kamatok utáni 20 százalékos mértékű adót a pénzintézetek 1989-ben is magukra vállalják. (Az 1988 évi betétállomány kamata után az OTP 9 milliárd forint ún. forrásadót fizetett.) alc. A kamatlábak nem érik el az inflációs rátát A már meghirdetett kamatmértékekből arra lehet következtetni, hogy a lakossági betétek átlagkamata az 1988 évi 12,6 százalékról kb. 14-15 százalékra emelkedik. Jóval nehezebb a reálkamat jellegét prognosztizálni, mert annak meghatározója a fogyasztói árindex alakulása lesz. (folyt.)
1989. február 7., kedd 11:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|