Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)

A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP által megbízott párt testület, a történelmi albizottság megítélését: 1956 népfelkelés volt. Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt, amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan. Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16 független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez. A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával képzelhető el." Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.

A betétek titkosak, adómentesek és csökkennek

Január utolsó hetében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
törvényerejű rendeletet fogadott el a takarékbetétekről. Az új
törvényerejű rendelet tulajdonképpen módosítás, a takarékbetétekről
és a betétesek jogairól majd négy évtizeddel korábban, 1952-ben
elfogadott tvr-t váltja fel. Igazság szerint nem a takarékbetétről
és a betétesekről szóló paragrafusok avultak el, hanem a
pénzügyi-banki környezet változott oly nagy mértékben, hogy
szükségessé vált az újbóli szabályozás.

    A legfrissebb idevágó változás: a bankreform kiteljesedése
napirendre tűzte a gazdálkodó és a lakossági szféra pénzügyeinek
kereskedelmi bankoknál történő intézését. Ez január elseje óta
történik: a jelenlegi és a majdani újabb kereskedelmi bankok
jogosultak a lakosságot mind passzív, mind aktív bankműveletekkel
kiszolgálni. Azaz: betéteket fogadhatnak el a lakosságtól,
hiteleket, kölcsönöket nyújthatnak magánszemélyeknek. Tulajdonképpen
ebből a változásból is levezethető az új törvényerejű rendelet
megalkotásának szükségessége.

    alc. Megszűnik a betétgyűjtés monopóliuma

    A múlt év végéig a lakossági bank-tevékenység az OTP és a
takarékszövetkezetek monopóliuma volt s minthogy az OTP a
Pénzügyminisztérium szakvállalataként működött, a betéti és a
hitelkamatok mértékét az alapító képviseletében a pénzügyminiszter
állapította meg. A részvénytársasági formában működő kereskedelmi
bankok önállóak s noha részvényeseik között a Pénzügyminisztérium is
szerepel, a kereskedelmi bankoknak nem adhat utasításokat jogköre
csak a szakfelügyeletre vonatkozik. A monetáris irányítás keretében
viszont a Magyar Nemzeti Bank elnökének kamatmeghatározási joga van.
Az idei évre az MNB elnöke kamatplafonokat rögzített: az 1 éven
belüli lejáratú betétek kamatplafonja évi 12 százalék, az 1-3 évre
lekötött betéteké pedig évi 20 százalék. Lényeges momentum s ez
része az új szabályozásnak, hogy a lakossági bankműveletek
végzésében közreműködő bank a kamatplafonokon belül önállóan
állapíthatják meg az egyes betétfajták kamatfeltételeit, amelyeket -
ha a betétet szerződésben kikötötték - egyoldalúan is módosíthatnak.
(A betétes viszont nem köteles a módosítást elfogadni). (folyt.)


1989. február 7., kedd 11:44


Vissza »


A betétek titkosak 2.

Az egyoldalú módosítás lehetőséget ad arra, hogy a bankok
rugalmas kamatpolitikát érvényesíthessenek, a kamatlábat a pénzpiaci
körülmények figyelembe vételével a kamatplafonon módosíthassák.
(Nyilván felfelé, mert az infláció erőteljes mérséklődésének
"veszélye" a mostani évtizedben nem fenyeget.)

    alc. A betétek titkosak maradnak

    Ugyancsak lényeges, hogy a betétgyűjtés decentralizálása
közepette is érvényben maradnak a takarékbetétek alapvető jellemzői:
a betétek titkosak, adómentesek, nem évülnek el és visszafizetésüket
az állam szavatolja.

    Az ügyfelet, a lakosságot az új törvényerejű rendeletben foglalt
szabályozásból kizárólag az érdekli, hogy betétként elhelyezett
pénzmegtakarításai - a kamatok közvetítésével - meg tudják-e őrizni
reálértéküket. A lakosság pénzmegtakarítási hajlandósága - bár
helyesebb lenne készségről és képességről beszélni - az utóbbi
években csökkent. Ennek okai között előkelő helyen szerepel az a
tény, hogy ebben az évtizedben a fogyasztói árindex minden
esztendőben magasabb volt, mint a lakossági betétek átlagkamata,
következésképpen 1980 óta a reálkamatláb negatív jellegű. (1988-ban
pl. a betétek átlagkamata 12,6 százalék volt, a reálkamatláb pedig
kb mínusz 3 százalék.)

    Az elmúlt esztendő negatív tapasztalataiból okulva - a kamatozó
betétállomány csökkent - általában minden betétfajta kamatlába
emelkedik. (Egyes esetekben az 1988 évi kamatprémium kamatlábba
történő beolvasztásával.) A látraszóló betétek évi 8, az 1-2-3 évre
lekötött betétek 13,5-14-15 százalékkal kamatoznak, a
takaréklevél-betétek egy éves lekötésnél 14 százalékkal indulnak s
évente 0,5 százalékponttal emelkedve a hatodik év után eljutnak a
16,5 százalékig. Évi 10 százalékra emelkedett az átutalási betét
kamatlába. Mindezek nettó kamatok, mert a kamatok utáni 20
százalékos mértékű adót a pénzintézetek 1989-ben is magukra
vállalják. (Az 1988 évi betétállomány kamata után az OTP 9 milliárd
forint ún. forrásadót fizetett.)

    alc. A kamatlábak nem érik el az inflációs rátát

    A már meghirdetett kamatmértékekből arra lehet következtetni,
hogy a lakossági betétek átlagkamata az 1988 évi 12,6 százalékról kb.
14-15 százalékra emelkedik. Jóval nehezebb a reálkamat jellegét
prognosztizálni, mert annak meghatározója a fogyasztói árindex
alakulása lesz. (folyt.)


1989. február 7., kedd 11:44


Vissza »


A betétek titkosak 3.

Az valószínűsíthető, hogy a betéti kamat legalább 1 százalékkal
alacsonyabbb lesz az árindexnél, bár az 1988 évihez képest ugyan a
negatív reálkamatláb mértéke csökkenni fog, de ez a javulás csak
statisztikailag mutatható majd ki, a lakosság, a betétes aligha
érzékeli, hogy pénzmegtakarítása kevésbé devalválódik.

    Több okból sem valószínűsíthető, hogy a betéti kamatok és az
átlagkamatszint jelentős emelése, a várható inflációs rátához való
felzárkózása növelni fogja a lakosság betétmegtakarításait. Vannak
ugyanis olyan befektetési lehetőségek is, amelyeknek hozama pozitív
reálkamatot eredményez. Az elmúlt esztendő második felében
kibocsátott új kötvények már 20 százalékos - nettóban 16 százalékos
- kamatot fizetnek, sőt megjelent az első 20 százalékot meghaladó
bruttó kamathozam - megközelítően nettó 20 százalékos hozamot kínáló
kötvény. (Hátrányuk viszont az átlag öt éves lejárat s közben
többnyire árfolyamveszteséggel forgathatók). Versenytársak a 3-6-9
havi lejárattal kibocsátott kincstárjegyek is, amelyekből idén
legalább 10 milliárd forint összegű kibocsátás lesz.

    A megtakarítási hajlandóság alakulásánál mégis annak van
perdöntő jelentősége, hogy a lakosság összes pénzbevételének
növekedése már a második esztendeje nem tud lépést tartani a
fogyasztói árszint növekedésével. Egyébként bizonyíthatóan megnőtt
az áru-és szolgáltatás-vásárlások készpénzszükséglete, beleértve
ennek rövid távú készpénzkészletét. Hiába áll rendelkezésre a
tavalyinál sokkalta több - betétet elfogadó - bank-és postafiók,
emelkednek a kamatlábak, az említett körülmények, tények azt
sugallják, hogy az idei évben sem növekszik a lakosság bankokban
kamatozó pénzmegtakarítása. (MTI-Press)


1989. február 7., kedd 11:45


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

A Szabad Demokraták Szövetsége újabb kerületi csoportokat alapított: - február 3-án a IV. kerületi Duna Művelődési Házban - február 3-án az V. kerületi Múzeum Étteremben - február 3-án a II. kerületi csoport a Szilfa u 4 alkatti Művelődési Házban. - február 5-én a VIII kerületi csoport a Mátra étteremben Egy korábban megalakult csoport február hónapban a következő összejövetelt tervezi: - február 15-én a XIX kerületi csoport a Kispesti Munkásotthonban. Az információ megbízható, ellenőrzött. Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában. (III/III.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD