|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
A betétek titkosak, adómentesek és csökkennek
|
Január utolsó hetében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott el a takarékbetétekről. Az új törvényerejű rendelet tulajdonképpen módosítás, a takarékbetétekről és a betétesek jogairól majd négy évtizeddel korábban, 1952-ben elfogadott tvr-t váltja fel. Igazság szerint nem a takarékbetétről és a betétesekről szóló paragrafusok avultak el, hanem a pénzügyi-banki környezet változott oly nagy mértékben, hogy szükségessé vált az újbóli szabályozás. A legfrissebb idevágó változás: a bankreform kiteljesedése napirendre tűzte a gazdálkodó és a lakossági szféra pénzügyeinek kereskedelmi bankoknál történő intézését. Ez január elseje óta történik: a jelenlegi és a majdani újabb kereskedelmi bankok jogosultak a lakosságot mind passzív, mind aktív bankműveletekkel kiszolgálni. Azaz: betéteket fogadhatnak el a lakosságtól, hiteleket, kölcsönöket nyújthatnak magánszemélyeknek. Tulajdonképpen ebből a változásból is levezethető az új törvényerejű rendelet megalkotásának szükségessége. alc. Megszűnik a betétgyűjtés monopóliuma A múlt év végéig a lakossági bank-tevékenység az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma volt s minthogy az OTP a Pénzügyminisztérium szakvállalataként működött, a betéti és a hitelkamatok mértékét az alapító képviseletében a pénzügyminiszter állapította meg. A részvénytársasági formában működő kereskedelmi bankok önállóak s noha részvényeseik között a Pénzügyminisztérium is szerepel, a kereskedelmi bankoknak nem adhat utasításokat jogköre csak a szakfelügyeletre vonatkozik. A monetáris irányítás keretében viszont a Magyar Nemzeti Bank elnökének kamatmeghatározási joga van. Az idei évre az MNB elnöke kamatplafonokat rögzített: az 1 éven belüli lejáratú betétek kamatplafonja évi 12 százalék, az 1-3 évre lekötött betéteké pedig évi 20 százalék. Lényeges momentum s ez része az új szabályozásnak, hogy a lakossági bankműveletek végzésében közreműködő bank a kamatplafonokon belül önállóan állapíthatják meg az egyes betétfajták kamatfeltételeit, amelyeket - ha a betétet szerződésben kikötötték - egyoldalúan is módosíthatnak. (A betétes viszont nem köteles a módosítást elfogadni). (folyt.)
1989. február 7., kedd 11:44
|
Vissza »
|
|
A betétek titkosak 2.
|
Az egyoldalú módosítás lehetőséget ad arra, hogy a bankok rugalmas kamatpolitikát érvényesíthessenek, a kamatlábat a pénzpiaci körülmények figyelembe vételével a kamatplafonon módosíthassák. (Nyilván felfelé, mert az infláció erőteljes mérséklődésének "veszélye" a mostani évtizedben nem fenyeget.) alc. A betétek titkosak maradnak Ugyancsak lényeges, hogy a betétgyűjtés decentralizálása közepette is érvényben maradnak a takarékbetétek alapvető jellemzői: a betétek titkosak, adómentesek, nem évülnek el és visszafizetésüket az állam szavatolja. Az ügyfelet, a lakosságot az új törvényerejű rendeletben foglalt szabályozásból kizárólag az érdekli, hogy betétként elhelyezett pénzmegtakarításai - a kamatok közvetítésével - meg tudják-e őrizni reálértéküket. A lakosság pénzmegtakarítási hajlandósága - bár helyesebb lenne készségről és képességről beszélni - az utóbbi években csökkent. Ennek okai között előkelő helyen szerepel az a tény, hogy ebben az évtizedben a fogyasztói árindex minden esztendőben magasabb volt, mint a lakossági betétek átlagkamata, következésképpen 1980 óta a reálkamatláb negatív jellegű. (1988-ban pl. a betétek átlagkamata 12,6 százalék volt, a reálkamatláb pedig kb mínusz 3 százalék.) Az elmúlt esztendő negatív tapasztalataiból okulva - a kamatozó betétállomány csökkent - általában minden betétfajta kamatlába emelkedik. (Egyes esetekben az 1988 évi kamatprémium kamatlábba történő beolvasztásával.) A látraszóló betétek évi 8, az 1-2-3 évre lekötött betétek 13,5-14-15 százalékkal kamatoznak, a takaréklevél-betétek egy éves lekötésnél 14 százalékkal indulnak s évente 0,5 százalékponttal emelkedve a hatodik év után eljutnak a 16,5 százalékig. Évi 10 százalékra emelkedett az átutalási betét kamatlába. Mindezek nettó kamatok, mert a kamatok utáni 20 százalékos mértékű adót a pénzintézetek 1989-ben is magukra vállalják. (Az 1988 évi betétállomány kamata után az OTP 9 milliárd forint ún. forrásadót fizetett.) alc. A kamatlábak nem érik el az inflációs rátát A már meghirdetett kamatmértékekből arra lehet következtetni, hogy a lakossági betétek átlagkamata az 1988 évi 12,6 százalékról kb. 14-15 százalékra emelkedik. Jóval nehezebb a reálkamat jellegét prognosztizálni, mert annak meghatározója a fogyasztói árindex alakulása lesz. (folyt.)
1989. február 7., kedd 11:44
|
Vissza »
|
|
A betétek titkosak 3.
|
Az valószínűsíthető, hogy a betéti kamat legalább 1 százalékkal alacsonyabbb lesz az árindexnél, bár az 1988 évihez képest ugyan a negatív reálkamatláb mértéke csökkenni fog, de ez a javulás csak statisztikailag mutatható majd ki, a lakosság, a betétes aligha érzékeli, hogy pénzmegtakarítása kevésbé devalválódik. Több okból sem valószínűsíthető, hogy a betéti kamatok és az átlagkamatszint jelentős emelése, a várható inflációs rátához való felzárkózása növelni fogja a lakosság betétmegtakarításait. Vannak ugyanis olyan befektetési lehetőségek is, amelyeknek hozama pozitív reálkamatot eredményez. Az elmúlt esztendő második felében kibocsátott új kötvények már 20 százalékos - nettóban 16 százalékos - kamatot fizetnek, sőt megjelent az első 20 százalékot meghaladó bruttó kamathozam - megközelítően nettó 20 százalékos hozamot kínáló kötvény. (Hátrányuk viszont az átlag öt éves lejárat s közben többnyire árfolyamveszteséggel forgathatók). Versenytársak a 3-6-9 havi lejárattal kibocsátott kincstárjegyek is, amelyekből idén legalább 10 milliárd forint összegű kibocsátás lesz. A megtakarítási hajlandóság alakulásánál mégis annak van perdöntő jelentősége, hogy a lakosság összes pénzbevételének növekedése már a második esztendeje nem tud lépést tartani a fogyasztói árszint növekedésével. Egyébként bizonyíthatóan megnőtt az áru-és szolgáltatás-vásárlások készpénzszükséglete, beleértve ennek rövid távú készpénzkészletét. Hiába áll rendelkezésre a tavalyinál sokkalta több - betétet elfogadó - bank-és postafiók, emelkednek a kamatlábak, az említett körülmények, tények azt sugallják, hogy az idei évben sem növekszik a lakosság bankokban kamatozó pénzmegtakarítása. (MTI-Press)
1989. február 7., kedd 11:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|