 |
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtótájékoztató a sztrájktörvény elleni fellépésről (2. rész)
|
Timkó Iván, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevében elmondotta,
hogy a törvénynek társadalmi kezdeményezésre kell épülnie. Tóth
Attila, a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) szóvivője azt
hangsúlyozta, hogy az erős szakszervezetek léte országos érdek, mert
ezek lehetetlenné tehetik, hogy szorító gazdasági gondjainkat a
legkisebb ellenállás irányában, azaz a dolgozók rovására oldják meg.
Hann Endre, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivő testületének
tagja rámutatott, hogy a sztrájktörvény tervezete a bizalmatlanságra
épül. Az SZDSZ képviselője szerint szükséges az egész gazdasági
kapcsolatrendszer általános átdolgozása, s ezt követően a gazdasági
kapcsolatokról kell inkább törvényt alkotni.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében szóló Bruszt
László szerint a kibontakozást nem a gazdasági kapcsolatok
merevítése, hanem a gazdasági demokrácia kiépítése szolgálja. A
sztrájkot nem tiltással, hanem annak szükségtelenné tételével kell
megakadályozni. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a
szervezetek sztrájktörvény elleni akciószövetsége nem kíván
ellen-tervezetet kidolgozni részletes jogszabály formájában.
Ehelyett többek között olyan gazdaságpolitikát szorgalmaznak, amely
a gazdaságirányítás intézményrendszerét változtatná meg, s például
tárgyalásos jellegű intézmények lépnének az adminisztratívak
helyébe. Ez utóbbiakat javasolják nyugat-európai mintára félállamivá
tenni, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek közös
bevonásával. A Munka Törvénykönyve helyett javasolják a gazdasági
kapcsolatok törvényének megalkotását.
Nem a sztrájkokért küzdenek a sztrájktörvény elleni fellépéssel,
hanem azért, hogy ne is kerülhessen sor rájuk, s a problémák odáig
ne éleződhessenek - szögezték le a szervezetek képviselői a
sajtótájékoztatón. (MTI)
1989. február 6., hétfő 17:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|