 |
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
 |
Japán lap a magyar gazdaságról
|
Tokió, 1989. január 5. csütörtök (MTI-tud.) - átfogó elemzést közöl hazánk gazdasági helyzetéről, az életbe léptetett gazdasági és politikai reformokról és azok kilátásairól a Mainichi Daily News című japán lap csütörtöki száómában. Az AP budapesti jelentését is felhasználó írás túlmegy azonban azokon a nyugaton élő közhelyeken, amelyek a hazánkban végbemenő folyamatokkal kapcsolatban mind gyakrabban látnak napvilágot.
A cikk megállapítja, hogy Magyarország közel harminc éve tette
meg Kelet-Európában egyedülállónak számító első uttörő-lépéseit,
amelyek azonban lendületüket veszítették, illetve megtorpantak. Ezen
próbál ,,gyorsított eljárással,, segíteni a kormány, amikor a
különböző reformokat bevezeti és a szocialista piacgazdaság
megvalósítására törekszik, azzal a szándékkal, hogy az országot
közelítse az - úgymond - nyugati stilusú kapitalizmushoz.
Az írás miközben üdvözli ezeket a lépéseket - a tőzsde
alapításától a 100 százalékos külföldi tulajdont lehetővé tevő
beruházásokig - és részletesen foglalkozik a Magyarországon működő
vegyesvállalatokkal, aközben nem rejti véka alá azokat az aggódó
véleményeket sem, hogy ezek a lépések túl későn születtek meg ahhoz,
hogy elérjék céljukat, a versenyképesség megteremtését a sokkal
dinamikusabban fejlődő nyugati gazdaságokkal.
Az írás hangsúlyozza azt is, hogy a magyar reformokat Moszkva
támogatja, már csak azért is, mert a 10,6 milliós, viszonylag kis
ország eredményeit gondosan tanulmányozni akarja, mielőtt hasonló
reformokba vágna. A cikk ezzel összefüggésben idézi Alekszander
Jakovlevet, az SZKP Politikai Bizottságának a tagját, aki a múlt év
novemberében Budapesten tett látogatása alkalmával adott
sajtótájékoztatóján bírálta a szovjet újságírókat, mivel nem adnak
elég átfogó tájékoztatást a magyar reformokról.+++
1989. január 5., csütörtök 09:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|