|
|
|
|
Válasz hallgatóknak
|
(Siklós István) London, 1989. február 6. (BBC, Panoráma) - Sok levél és telefonüzenet érkezik, amely elismeréssel szól a kora esti adásban, hétfőtől-péntekig közvetített angol nyelvleckékről. A nyelvleckék szerkesztőjéhez Tordai Vilmoshoz küldött salgótarjáni levélből idézünk: "A most indult nyelvtanfolyam összeállítását rendkívül szerencsésnek tartom - kezdő- és középhaladók párosítása -, mivel a rendelkezésre álló rövid idő kihasználása ezzel jelentősen növekszik. Párhuzamosan több réteg is eredményesen tudja tanulni a nyelvet. A nagyobb nyelvtudásúak számára is általában hasznosak lehetnek a kezdőknek beállított nyelvtani magyarázatok, szabályok ismétlései". A nyelvleckék kéziratos szövegét szívesen megküldjük azoknak a hallgatóknak, akik címüket megadják. Egyik hallgatónk, aki a "köztes lét" című könyvről közvetített ismertetés szövegét kérte, címet elfelejtett írni. Magát a kiadványt nem tudjuk megküldeni. Több hallgatónk írt elismeréssel a nemrégiben indított. "Világzene" című műsorról. A műsort Maczkó László György szerkeszti. Egyik hallgatónk levélben érdeklődött, miért lett László Györgyből, Maczkó? Az egyszerű válasz: hogy a műsorszerkesztő igazi neve Maczkó László György. De vissza az elismerő levélhez. - Szombaton hallgattam a Világzene című műsort, igen érdekesnek találtam. Egyetlen hátránya, hogy viszonylag rövid, és ritkán jelentkezik. - Ezt a műsorunkat minden, hónap első szombatján közvetítjük a késő esti adásban. Most pedig egy Belgiumból érkezett levelet idézünk: - Többé-kevésbé rendszeresen hallgatom a BBC magyar adásait, amennyire időm engedi. Egészen egyszerűen tetszik a műsoruk: minden szokásos sztereotip, udvarias dicshimnusz mellőzve. Bár a szépen kiejtett magyar szavakat a helyesen tagolt, és jól hangsúlyozott mondatokat néha hiányolom. Sokszor a beolvasott hír ellenkezőjét is jelentheti a rosszul szerkesztett mondat. - Ez a hallgatónk Magyarországon élő idős szüleiről is részletesen ír, és elpanaszolja, hogy: "Tavaly november 4-e óta egyetlen levelemet sem kapták meg. En megkapok minden küldeményt, - bár csomagjaim megrongálva, felbontva érkeznek meg. Én nem tudok hazamenni addig, amíg a belga állampolgárságot meg nem kapom. Remélem hamarosan - de a bürokrácia itt is hosszadalmas. Ha esetleg - Önökön keresztül - értesítenék, és megnyugtatnák szüleimet, hogy velem semmi baj nincs, nagyon megköszönném. Hallgatónk kérését teljesítjük. Most pedig egy telefonüzenetet idézünk: "Én Németországban élek, német állampolgár vagyok. De Erdélyből származom, és nagyon érdekel, hogy mi a menekülteknek a sorsa." Ezután hallgatónk arról beszél, hogy úgy hírlik lelövik a menekülőket a román határon. Erre nincsen semmi bizonyíték. Budapesti tudósítónk, Sally Ackroyd nemrég Debrecenben és a határ közelében is járt, de erről nem tudott semmilyen megbízható értesülést szerezni. Hallgatónk telefonüzenetében még megjegyzi: "Magyarországon, Budapesten a menekülteknek nincs se állampolgárságuk, se munkalehetőségük. Nagyon szeretném tudni mi a helyzet, mert az utóbbi napokban semmit sem beszéltek erről". - Adásainkban ezen a héten is bizonyára lesz szó erről a kérdésről. Hiszen február 6-9 között az ENSZ Menekültügyi Bizottsága küldöttséget menesztett Magyarországra, éppen a Romániából menekültek helyzetének felmérése érdekében. Most pedig visszatérünk annak a hallgatónknak az észrevételeire, aki több órás hangszalagon, mintegy kandalló mellett ülve, beszélt hozzánk. A múlt héten szerettük volna ezt a folytatást közvetíteni, de az MSZMP Központi Bizottsága albizottságának történelmi tárgyú felméréséről volt szó, amely új megvilágításba helyezte Nagy Imre szerepét, és 1956 eseményeit - és többek között arra a megállapításra jutott, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés történt. Akkor hallgatóink kérésére ezzel foglalkozott ez a műsor. Schöpflin György a londoni egyetemen a politikai tudományok tanára válaszolt hallgatóink kérdésére, és méltatta a pártdokumentum jelentőségét. Hallgatónk kandalló mellől küldött hangszalagján kimagaslóan színvonalasnak minősítette adásainkat, de nem volt megelégedve ezzel a meghatározással és árnyaltabban, részletesebben is kifejti véleményét - tehát így folytatja: "Ha valamilyen képszerű metafórával akarnám jellemezni, akkor az angol rádió magyar adásait hallgatva olyan a benyomásom, mint hogyha valamilyen kristály szerkezetű prizmán keresztül nagyon élénk színekben, éles kontúrokkal látnám a világot. Ugyanakkor az embernek módjában áll magának a kristályszerkezetnek a pontos, tiszta rendjében is gyönyörködni. Tartalom és forma egyaránt kimagasló, kifogástalan, kiváló. Kezdjük a formánál. Kezdjük a magyar nyelvvel. Ami engem talán először megfogott, és megütötte a fülemet a többi magyar nyelvű rádióadáshoz képest, az a gyönyörűen világítóan szép magyarság, ahogyan lehet mondani, két évtizedes távlatból, ahogyan a BBC-nek a bemondói magyarul beszélnek. Hát ez valami olyan élvezet - gyönyörűség hallani. Legjobban megfelel annak a hármas követelménynek, amit néhai retorikatanárom, a méltatlanul elfeledett, és még életében is háttérbe szorított Bodnár Elek tanár úr tanított annak idején. Vagyis a beszédnek három fő kelléke van. Nevezetesen: a szép szó, jó szó, igaz szó. - Hallgatónk megjegyzi, hogy meglehetősen hízelgő ez a vélemény. De hát felteszi a kérdést, hogy egyáltalán miért ilyen fontos a nyelvtani, nyelvhasználati kérdés? - Idézetek tucatjával lehetne rá válaszolni. Rögtön kapásból, fejből mondok egy idézetet - ha szabad. Gömöri Györgyöt idézem, aki szerint a nyelv használata a tehetséges bizonyos szintjén erkölcsi kötelesség. - Ezután hallgatónk a herderi jóslat árnyékában élő kis népekről beszél, és arról, hogy milyen rendkívül fontos a nyelv megőrzése, a nyelv tisztaságának, jelentésének, a nyelv mélyrétegeiben hordott valódi tartalmaknak, igazságoknak a megőrzése. Hallgatónk ezután utalva munkatársunk Tordai Vilmos nyelvfilozófiai sorozatára - amelyet évekkel ezelőtt közvetítettünk - ezt mondja: - Azt hiszem, hogy Tordai Vilmos - bizonyára mások is, de ő egészen biztosan - tudja, hogy mire célzok, és ő megfelelően szakszerűen, árnyaltan meg is tudná ezt fogalmazni. Azután hozzá kell tenni, hogy én egy olyan világban születtem, olyan világban nőttem fel, és olyan világban élek, amikor az itteni, a hazai magyar nyelv az én megítélésem - és nemcsak az én megítélésem szerint - rémesen elromlott, eltorzult. Ha az ember elment Erdélybe, akkor először két-három napig idegenszerű, kicsit archaikus, de olyan csodálatosan zengő magyar nyelvvel találkozott. A szavaknak még megvolt az eredeti értelme. Aztán visszatérve, a hazai nyelvi közeg nagyon csúnyának tűnt. A szavaknak a jelentését kiforgatták, eltorzították. Olyan világban élünk, ahol demokrácia alatt diktatúrát értenek, ahol forradalomnak nevezik az ellenforradalmat - és hát sorolhatnám. - Ami a BBC-t illeti, hallgatónk mégis, e sok megtisztelő dicséret után van kifogásolni valója is. Ezekre azonban a későbbiekben fogunk visszatérni, hiszen tanulságosak hallgatónk megfigyelései. És végül köszönet a hallgatóknak leveleikért, telefonüzeneteikért. +++
1989. február 6., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Maros Antalné 841-498 Talán nem is a műsorral kapcsolatos amiért..., az most legújabban SZUPER szerintem, és a kollegáim, barátaim szerint is. Egyetlen egy megjegytés: olyan szépek a berendezések, a virág, a minden, a bemondók, de a háttér, a falrész, az a szürke - nem illik valahogy az ülőgarnitúrához, valami egészen világos, csontszinű hátteret képzelek el, vagy bordót, hogy érvényesüljön a szép garnitúra. Ha lehet, tessenek elgondolkodni rajta.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|