Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)

- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott reformpolitika. A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná. Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé állítani...

Beszélgetés Szép Zoltánnal - Cservenkáné visszahívása

München, 1989. január 23. (SZER, Világhíradó)
Magyarországon az állampolgárok eddig több mint 20 parlamenti
képviselő visszahívását latolgatják, kezdeményezték, készítik elő.
    
    Öt esetben elsősorban a bős-nagymarosi vitában tanúsított
magatartás miatt már megkezdődött, illetve be is fejeződött az
aláírások gyűjtése. Ezek időrendben: Vida Miklós - Józsefváros, dr.
    
    Nagy Gyula - országos lista, Dauda Sándor - Zugló, Juratovics
Aladár - Szeged és Cservenka Ferencné - Gödöllő-Isaszeg. Ez utóbbit
a Demokrata Fórum gödöllői szervezete kezdeményezte.
    
    Mint a Hitel című újság beszámolt róla, Cservenkáné Gödöllőn a
választóival történt találkozón számos kérdésre nem válaszolt,
elutasította a vitát Bős-Nagymaros problémájáról, de végül mégis
csak beismerte, hogy a parlamentben nem a népet, a választókat
fogja képviselni, hanem a pártot. Tehát kibújt a szög a zsákból,
világossá vált, hogy Cservenkáné a demokráciát továbbra is a kádári
képlet szerint értelmezi, a nép nevében, de nélküle kormányozni.
    
    Persze ezen kevesen lepődnek meg, különösen akik figyelemmel
kísérték Cservenkáné pályafutását. Beszélgetőpartnerem Szép Zoltán,
országgyűlési képviselőként és funkcionáriusként is ismerte
Cservenkánét, aki 1949 óta tagja a párt felső vezetésének. 1954-től
az MDP, majd 57-től az MSZMP agit. prop. osztályának egyik
irányítója, aztán 1962-től 83-ig a Pest megyei Pártbizottság első
titkára. Több mint 30 éve parlamenti képviselő, 1980-tól 88-ig az
Országgyűlés alelnöke.
    
    Milyen vezetőnek tartod személyes tapasztalataid alapján
Cservenkánét?
    
    - Hűséges vezetőnek tartom, kemény, elszánt, balos kommunistának,
aki - mint említetted - a népet nem képviseli, mondottad volt, hogy
a pártot igen. A pártot sem képviseli, mert az, amelyik ma
Magyarországon MSZMP néven a hatalmat gyakorolja, nem az a párt,
amelyhez Cservenkáné saját magát sorolja.
    
    Cservenkáné körülbelül az ő korábbi magatartását figyelembe véve
jelenleg hozzávetőleg a Münnich Ferenc Társaságot képviseli, Biszku
Béláékat képviseli és a hozzá hasonló régi elvtársakat, akik
valamiféle szilárdítást, keményítést, a vasöklű politikáját
szeretnék megvalósítani.
    
    - Pest megyei elsőtitkársága tartott a leghosszabb ideig. Milyen
tapasztalatokat szereztél erről a tevékenységéről?
    
    - Mindig is megtalálta azokat a pontokat, ahol a pártot,
pontosabban azokat a hatalmasságokat szolgálhatta, akik őt
emberüknek tekintették. Pest megyei párttitkár korában egy
félelmetes személyiség hírében állt végig, általában rettegett
ember volt, aki nem rettegett viszont megcsinálni olyan, a saját
személyének előnyeivel járó dolgokat, amelyekről nemcsak Pest
megyében, hanem Magyarország-szerte is beszéltek.
    
    - Ezekről én is nagyon sokat hallottam.
    
    Nos Cservenkáné 40 évi ténykedése során rengeteg kárt okozott az
országnak. De a Magyar Hírlapban úgy nyilatkozott, hogy a
visszahívási indítványok azok ellen irányulnak, akik szilárdan a
kormányt támogatják. Kérdés, hogy támogatás-e az útkereső politikai
reformot is hirdető kormánynak az ilyen szemellenzős, diktatórikus
magatartás, amelynek Cservenkáné egyik tipikus képviselője?
    
    - Mindenképpen lejáratják az ilyen emberek a kormányt is,
egyáltalában a magyar külpolitikát is, hiszen őket nyugodtan
nevezhetjük közületnek, mumifikálódott politikusoknak, akiknek már
régen megérdemelt, vagy meg nem érdemelt nyugdíjukat kellene
élvezni, és nem beleszólni a fiatalok, vagy a középgeneráció
dolgába - bár több fiatal volna a kormányban.
    
    Egy nagyon fontos elemet kiemelnék. A visszahívás jelenleg nem más,
mint a parlament által meg nem szavazott népszavazás spontán
jelentkezése, úgy is mondhatjuk, hogy a politika által elfojtott
népi spontaneitás egyik jogi eszközökkel megvalósított formája,
módozata.
    
    - Még nem dőlt el, mi lesz a képviselői visszahívások sorsa,
elég nehéznek látszik az út megvalósításukhoz, de szerinted ezen
állampolgári, választői törekvések befolyásolják-e az Országgyűlés
és egyes tagjainak munkáját?
    
    - Mindenképpen befolyásolják, ha eredményre nem is vezetnek, mert a
hatóságok, akik a kivitelezésben együttműködni lennének kötelesek
az állampolgárral, egyelőre nem mutatnak kellő aktivitást, akkor is
visszahívásnak a kezdeményezése - mint a népszavazás egy változata
- a képviselő népszerűségét, magabiztosságát, hatalmi pozíció
harcait befolyásolja, ez már egy más szituáció. +++


1989. január 23., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

Olasz hírszerző körökből származó a milanói titkosszolgálati alközpont az általa foglalkoztatott magyar állampolgárságú ügynökökkel az eddigi taláűlkozók nagy részét Jugoszláviában bonyolította le. A magyarországi útlevél- és utazási könnyítések eredményeként a találkozók egy részét áthelyezték Ausztiába, Kalgenfurt körzetébe. Az információ forrása ellenőrzött, tartalma nem ellenőrzött. Intézkedés: részletes jelentést terjesztenek fel. (III/II.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD