 |
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
 |
SZDSZ szóvivője az egyesülési és gyülekezési törvényről
|
München, 1989. január 15. (SZER, Hazai napló) - A társadalom több
hónapos erőfeszítése, a független szervezetek, köztük a Szabad
Demokraták Szövetsége többszöri vélemény nyilvánítása nem maradt
eredménytelen. A politikai vezetés; amely az egyesülési és
gyülekezési törvénnyel szabadságjogok korlátozását akarta elérni,
végül is engedett. Az Országgyűlés olyan törvényeket fogadott el,
amelyek keretet adhatnak alapvető szabadságjogaink gyakorlásához.
Elvi kifogásainkat azonban fenntartjuk. Nem értünk egyet azzal,
hogy az egyesülési törvény nem teszi lehetővé a pártok működését. E
korlátozás alapvető politikai jogot csorbít.
A parlament azonban legalább annyit elért, a kormánynak Ígéretet
kell tennie ez év augusztusáig előterjeszti a párttörvényt. A
társadalomnak és a független szervezeteknek éber figyelemmel kell
kísérniük a törvényalkotás folyamatát, hogy a készülő törvény
valóban a többpártrendszer megalapozását szolgálja. A két törvény
több kifogásolható rendelkezést tartalmaz. Az egyesülési törvény
nem szab határidőt a társadalmi szervezetek nyilvántartásba
vételére. Kiemeli hatálya alól a korábban és jogszabályok alapján
létrehozott és működő társadalmi szervezeteket, ekképp a
Munkásőrséget is - mondva -, hogy rájuk továbbra is a régi előírás
az irányadó. Elfogadhatatlan, hogy a gyülekezési törvény megtilt
minden tüntetést az Országház közelében. Örvendetesnek tartjuk
viszont, hogy a rendőri szerveknek írásba kell foglalniuk a
rendezvényt betiltó határozatukat. Azt indokolniuk is kell, és a
tiltó határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. Az utólagos
jogorvoslat azonban nem teszi meg nem történté, hogy a rendőrség
megakadályozta a rendezvényt. Külön jogszabálynak kellene tehát
kimondania, megalapozatlannak bizonyult döntések következményeiért
a hatóság kártérítéssel tartozik a rendezvény szervezőinek.
A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői.
Mindenesetre további biztató jel legalábbis a demokrata
érzelműeknek, hogy mint Marosán György kormányszóvivő közölte a
leendő alkotmány nem tesz említést az MSZMP vezető társadalmi
szerepéről a jelenleg érvényben lévőtől eltérően. +++
1989. január 15., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|