Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)

- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott reformpolitika. A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná. Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé állítani...

Egyesülési és gyülekezési törvény - 1. folyt.

Én csak azt a helyzetet nevezném valódi többpártrendszernek,
amelyben a pártok ténylegesen versenyezhetnek. Tehát verseny
esélyegyenlőség van. Más szóval, ebből a modellből kizárnám mondjuk
a lengyelországi, csehszlovákiai és NDK-beli példát. Az a
véleményem, hogy bizonyos szempontból Magyarországon előbb vagyunk,
ami a csehszlovákiai, vagy éppen az NDK-beli összehasonlítást
illeti.
    
    Ezekben a helyzetekben a pártállam léte, ennek a kettőnek az
összefonódása gátol mindenféle versenyt. Az előkészületben lévő
törvény, ha valóban demokratikus akar lenni, ki kell, hogy mondja,
véleményem szerint, a párt és az állam hatalmi szétválasztását.
    
    Ami a jóslást illeti, meg kell, hogy mondjam, ennek világos
megfogalmazására, még inkább megvalósítására a közeljövőben a magam
részéről kevés esélyt látok. Úgy érzem, hogy hosszú távon számolni
kell azzal a helyzettel, hogy a jelenleg vezető párt nem mond le
hatalmi monopóliumáról.
    
    Ugyanakkor, ha ez a törvény valóban demokratikus szellemben kerül
elfogadásra, jogi eszköz lehet a párt eddig gyakorlatilag
mindenható hatalmának korlátozására. Nagyon fontos demokratikus
feltétel például, hogy a törvény ne tartalmazzon politikai
preferenciákat. Például ne csak a nem létező főhatóság által
baloldalinak, haladónak elismert pártoknak engedélyezzen működést.
    
    Tulajdonképpen itt is szükséges lenne az új alkotmánnyal való
egybehangolás, egy szintre hozás. Egy konzervatív szellemű
alkotmány ugyanis bármilyen jó párttörvény hatását csökkentheti.
    
    Ezért alapvető, hogy milyen megfogalmazást kap benne például az
alkotmányos rend kifejezés, mert erre a többi törvény ugyanis
folyamatosan hivatkozik.
    
    Ha kellően tág és demokratikus megfogalmazású az alkotmány, úgy
gondolom, nem lehet jogi visszaélések, például párt-betiltások
törvényes alapja. Ezért is fontosnak érezném a szerves kapcsolódást
az alkotmányozás és az egyéb demokratizálódó szándékú törvények
között.
    
    - Joó Rudolf beszélt az MDF részéről. Ugyanez a kérdés, hogy milyen
lesz a politikai térkép Magyarországon a pártok engedélyezése után,
a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőjéhez, Mécs Imréhez.
    
    - Először azzal kezdeném, hogy időhúzást érzünk. Tehát a kormányzat
visszavonulóban van és ezzel, ahogy most áll, megengedi pártoknak
az elvi létezését, de a gyakorlati működését egy későbbi időpontra
teszi, ezzel időt húz. Feltétlenül győzelemnek kell, vagy
kompromisszumos győzelemnek feltüntetni azt, vagy értékelni azt,
hogy a parlament kikényszerítette az augusztusi ígéretet. Mert
eredetileg év végére ígérte a kormányzat, hogy a párttörvényt
létrehozza.
    
    Tehát augusztusra be kell terjesztenie, és annak elfogadása után
lehetne bejegyeztetni a pártokat. Ez azt jelenti, hogy év végére
kerülnének a pártok olyan helyzetbe, hogy egyáltalán lépni
tudjanak. Ezt megelőzendő az a taktika célszerű, hogy már most az
egyesülési törvény alapján meg kell kezdeni a szervezéseket és
minél szélesebbé tenni. A mostani politikai szervezeteknek - így a
miénknek is, meg az MDF-nek is, a Fidesznek is - joga van és
lehetősége, hogy a politikai pártok funkcióit ellássa. És azoknak
is fel kell hívni a figyelmét, azoknak a társadalmi erőknek,
amelyek párttá akarnak alakulni, hogy már most meg kell kezdeni a
lépéseiket.
    
    Az idő rendkívül sürget. A 24. órában vagyunk, az ország gazdasági,
társadalmi helyzetét illetően. Minden időhúzás a hajót süllyeszti
el. Tehát azért úgy tudunk kifogni ezen a halogató taktikán, ha már
most elkezdjük a szerveződéseket. Rendkívül fontos a helyi
szervezetek létrehozása, az országos szerveződés, a tagtoborzás és
az, hogy az emberek feladják a passzivitásukat, feladják az
óvatosságukat, és határozottan artikulálják a politikai
véleményüket. Erre kell minden lehetőséget felhasználni, így az
egyre szabadabbá váló sajtót is és a tömegkommunikációs médiákat
is. Amelyek nagyon kis mértékben, de kezdenek megnyílni az
alternatív független erők számára is.
    
    Ami a kérdés másik felét illeti, hogy a nagy monolitikus tömbnek
tűnő MSZMP-nek mik a sanszai és mik a sanszai ezek mellett a
formálódó független erőknek, itt nagyon sok megfontolást lehet
tenni. Egyrészt az MSZMP nem olyan monolitikus tömb, mint ahogy ezt
szerették volna feltüntetni, vagy ahányszor ezt feltételeztük. Az
MSZMP is tele van tépelődő, gondolkodó, szorongó emberrel, aki
keresi a helyét, és biztosítani kell azt, hogy ezek artikulálhassák
szintén a politikai véleményüket és akár egységfrontokba is
lehessen az MSZMP tagságának egy részével kerülni.
    
    Ha ellentétes vélemények hangzanak el, az egyik azt mondja, hogy ha
előrehoznánk a választásokat, akkor a beidegződések, a passzivitás
és a pártnak a közhatalmi szerepe, továbbá a feudális struktúra
miatt az MSZMP jelenleg megszerezné a parlamenti többséget.
    
    Ugyanakkor hallottunk párton belülről olyan véleményeket, hogy
szoronganak amiatt, hogy törpe kisebbségben maradnának. Nem lehet
pontosan tudni, hogy melyik álláspont az igaz. De egy igaz. A
demokrácia nem kerülhető el, és a megmérettetés sem. Tehát ha
tisztességesen gondolják az MSZMP tagjai, hogy az országot ki kell
húzni nehéz helyzetéből, és végre demokráciát kell teremteni, akkor
ezt a megmérettetést vállalniuk kell - velünk együtt.
    
    - Az SZDSZ ügyvivőjének véleménye után a Szabad Kezdeményezések
Hálózata egyik szervezője, Baba Iván beszél.
    
    - Semmi esélyt nem látok arra, hogy egy olyan párttörvényt
elfogadtassanak, illetve még fontosabb, hogy működtetni tudjanak,
amely nem azonos esélyeket biztosít a szerveződő pártoknak is,
eleve nem tartom kizártnak, hogy megpróbálnak egy olyan
párttörvényt keresztülverekedni, amelyik ezt a primus inter pares
helyzetet szentesíti, de egy ilyen törvény, az elfogadása
pillanatában érvénytelen lenne.
    
    A mai magyar társadalmi közhangulat, a légkör olyan, hogy itt az
MSZMP, ha még valamit menteni akar a saját tekintélyéből, ami már
alig-alig van, illetve ha meg akarja alapozni a jövőre nézve a
saját tekintélyét és a saját hitelét, akkor ezt a manipulatív
szándékot, amit az előbb említettél, ezt nem kodifikálhatja. Ha
viszont ezt az egyenrangú pártok működését biztosító párttörvényt
hozzák, akkor ez azt jelenti, hogy az MSZMP lényegében elfogadja,
hogy ő a következő választásokon esetleg kisebbségbe kerül. Ebből
nem az következik, hogy lemond a hatalomról, hanem az következik,
hogy elfogadja a hatalom megosztását.
    
    - Bereczky Vilmos a Független Kisgazdapárt szóvivőjének véleménye
következik.
    
    - Én az eljövendő időszakban - tehát egy közelebbi, pár éves
időszakban - jogilag egyenjogú pártokat tudok elképzelni. De úgy
vélem, hogy a pártok szerepe az első időszakban elsősorban
korrekciós lehet. Ez az erőviszonyoknak a felméréséből eredő
következtetés. Később elképzelhető egy kontrollszerep, majd egy
koalíciós szerepet is el tudok képzelni, tehát a hatalom valós
megosztását és távlatilag - amennyiben ugye az országot, ha
kialakul egy valódi demokrácia - elképzelhető egy hatalmi váltás
is. De ez csak távlatilag és elméletileg tudom pillanatnyilag
elképzelni.
    
    Véleményem szerint a jelenlegi, a Kisgazdapártnak sem célja
jelenleg a hatalom átvétele, mert ez nem időszerű, ehhez még
fejlődnie kell, tehát a taglétszámban és politikailag is fejlődnie
kell, de véleményem szerint ez egy folyamat, amit mindig a
gazdasági, politikai és társadalmi szituáció fog meghatározni.
    
    Tehát egy párt eleve nem mond le a hatalom megszerzéséről, de nem
is mondhat le a hatalomról. Mindig a választóknak kell eldönteni.
    
    - A harmadik kérdést a Független Kisgazdapárt szóvivőjének most
elhangzott utolsó mondatához igazítanám: Lesz-e lehetősége
Magyarországon a választóknak választásra 1990-ben, vagyis lehet-e
többpártrendszerű választás Magyarországon?
    
    A kérdést, amelyet először Joó Rudolfnak, a Magyar Demokrata Fórum
képviselőjének teszek fel, azzal egészítem ki, hogy ezen az
esetleges választáson, mint párt, indul-e a Magyar Demokrata Fórum?
    
    - Először is azt szeretnénk, ha ez a választás nem 1990-ben,
hanem hamarabb következne be. Mindez logikusan következik a soron
kívüli alkotmányozó nemzetgyűlés gondolatából, amit az imént
említett. De bárhogy is legyen, úgy gondolom, hogy a következő
parlamenti választás már valószínűleg valamilyen mértékben
többpárti választás lesz.
    
    Remélem - és reméljük -, hogy egyben versengés is lesz, tehát
közeledik az esélyegyenlőség eszméjéhez és a pártállam hatalmi
monopóliuma, ami pillanatnyilag nagyon is létező valóság, nem teszi
formálissá a többi politikai erő megjelenését és
érdekkifejeződését.
    
    Úgy gondolom, ha ma jelenleg ebben a helyzetben demokratikus
választásokat tartanának, az alternatív szervezetek jó eséllyel
indulnának még akkor is, ha ma még nincsenek teljesen megszervezve,
felkészülve egy ilyen valóban fontos eseményre.
    
    - Mécs Imrétől is azt kérdezem, hogy indulhat-e vajon több párt a
következő parlamenti választásokon és hozzá így módosítanám a
kérdést: köztük lesz-e a Szabad Demokraták Szövetsége, mint
politikai párt?
    
    - Először azt szeretném világosan leszögezni, hogy nincs más út,
csak a pluralizmus útja. Olyan gazdasági csőd felé rohan az ország,
olyan nehéz helyzetben van, a társadalomnak a problémái olyan
hatalmasak, hogy ebből más reális kivezető út nincsen. Meg kell
teremteni a bizalmat kifelé és befelé egyaránt.
    
    Befelé, hogy végre a gazdaság mozgásba jöjjön, kifelé pedig azért,
hogy a világpiacba be tudjunk kapcsolódni és a megfelelő
körülményeket és a bizalmat meg tudjuk teremteni, hogy ide a
külföldi tőke, technológiák és a többi bejöjjenek. Afféle
fejlesztési laboratóriuma lettünk mi a "vasfüggönyön" inneni
világnak.
    
    Ugyanakkor vannak hangok az MSZMP egyes köreiben - ezek
kalandorhangok -, amelyek diktatúrára törekednek. Egy rendpárti
diktatúrát akarnak létrehozni, és szemük előtt a dél-koreai és más
hasonló modellek lebegnek, mondván azt, hogy a politikai vezetést
egy diktatúra, egy retrográd diktatúra tartja ugyan kézben, mégis a
gazdaság jól funkcionál. Az óriási tévedés. Tehát nincsen a
demokráciának és a többpártrendszernek nincs tényleges
alternatívája Magyarországon. Ezt az utat kell követni és bízunk
benne, hogy a kormányzat - és ezt egyre többen ismerik fel, és
ténylegesen végre is akarják hajtani, minden sunyi hátsó gondolat
nélkül. Éppen ezért optimista vagyok, hiszen ha nem lettem volna
optimista, nehezen tudtam volna az életemet eddig végigélni, és
ezért szinte biztos vagyok abban, hogy 1990-ben Magyarországon
többpárti választások lesznek és ezeken a választásokon a Szabad
Demokraták Szövetsége is fel fog lépni, és reméljük, hogy jelentős
bizalmat fog kapni.
    
    - Bába Ivánnak, a Szabad Kezdeményezések Hálózata szervezőjének
adom tovább a szót.
    
    - A legvalószínűbbnek azt tartom e pillanatban, hogy az 1990-es
választásokon létrejön az 1945-ös koalícióhoz hasonló politikai
berendezkedés, ahol is a megalakuló három-négy pártkoalíciót fog
alkotni a választások után. Azt ugyanis nem nagyon tartom
valószínűnek, hogy az MSZMP 40 évi, vagy 43-44 évi uralkodás után
hirtelen kisebbségi pártként ellenzékbe menjen.
    
    Valószínűnek azt tartom, hogy egy olyan politikai helyzet fog
kialakulni, ahol a különböző alternatív csoportosulások, különböző
alternatív pártok, vagy most már ne nevezzük alternatívnak, mert a
párttörvény után ezek teljesen egyenrangú pártok lesznek, ezek
valamiféle politikai együttműködésre, koalícióra lépnek az MSZMP-
vel, az MSZMP pedig tudomásul veszi, hogy egyike a pártoknak és a
politikai erőknek Magyarországon.
    
    - Végül a már megalakult Független Kisgazdapárt szóvivőjének
Bereczky Vilmosnak mi a véleménye erről?
    
    - Véleményem szerint indulni fognak a pártok a választásokon. A
pártok fognak szerezni úgy a tanácsi választásokon, mint az
országgyűlési választásokon mandátumokat, ennek a mennyiségét
megjósolni jelen pillanatban nem lehet, de mindenesetre úgy
gondolom, hogy annyi mandátummal fogunk rendelkezni, hogy a
hatalmas ellenőrzést befolyásolni tudjuk a demokratikus döntések
irányába. +++


1989. január 14., szombat


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

Olasz hírszerző körökből származó a milanói titkosszolgálati alközpont az általa foglalkoztatott magyar állampolgárságú ügynökökkel az eddigi taláűlkozók nagy részét Jugoszláviában bonyolította le. A magyarországi útlevél- és utazási könnyítések eredményeként a találkozók egy részét áthelyezték Ausztiába, Kalgenfurt körzetébe. Az információ forrása ellenőrzött, tartalma nem ellenőrzött. Intézkedés: részletes jelentést terjesztenek fel. (III/II.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD