 |
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
 |
Busójárás Mohácson
|
1990. február 25., vasárnap - A Mohácson élő délszlávok ebben
az esztendőben február 25-én - farsangvasárnapján - rendezték meg a
szomszédos szláv népek körében is máig élő télűző, tavaszköszöntő,
termékenységvarázsló vigasságukat, a busójárást. A mohácsi horvát
szájhagyomány az ősi népszokáshoz hozzákapcsolta azt a legendát is,
miszerint bátor őseik, a török hódoltság idején, a hagyományos
busó-kellékekkel olyan nagy zajt csaptak, s olyan félelmet
keltettek, hogy a várost megszálló babonás muzulmánok fejvesztve
elmenekültek. Az idén, miként már sok esztendeje, éppen fordítva
történt: sok ezren érkeztek a városba, hogy végignézzék a borzas
birkabundákban, félelmetes faragott faálarcokkal éktelen kolompolás,
kerepelés közepette felvonuló busók menetét, s részesei legyenek a
nap egyéb eseményeinek.
A busójárás szervezői újabban, a hajdani farsangi vígságok
hangulatának felidézésére törekedve, a baranyai és a szomszédos
megyékben, valamint a Jugoszláviában működő hagyományőrző
nemzetiségi együttesek zenés-táncos találkozójává bővítették a
farsangvasárnapi eseményt. Ennek jegyében kapott meghívást az idei
programra a dubosevicai, a zsupanjai, a kupuszinai, a darázsi, a
dárdai, a bajai, a dunaszekcsői, a hercegszántói, a véméndi és a
házigazda mohácsi hagyományőrző együttes. Tagjaik délelőtt a városi
művelődési központban, délután a városközpont szabadtéri színpadán
adtak látványos, zenés, táncos műsort a Mohácsra sereglett
érdeklődőknek. A főutcán felállított tarka sátrak sorában
bocskorkészítők, bőrdíszművesek, fafaragók, kékfestők,
mézeskalácsosok, rézművesek, szűcsök, fazekasok és más iparosok
kínálták maguk készítette portékáikat.
A busójárás ,,főszereplői,,, a maskarások, a ronggyal,
fűrészporral töltött öreg busóágyu dörrenésének jelére vonultak a
Kóló térről a város központjába. Kisebb csoportjaik - egy mostanában
alakuló új szokás jegyében - vaskos tréfákban sem szűkölködő
jeleneteket adtak elő. Fürgén járt kezükben a fahamuval töltött
zsákocska is, amellyel bőséges gyermekáldást kívánva püfölték a
közelükbe kerülő fehérnépeket. Szürkületkor meggyújtották a főtéren
rakott hatalmas rőzsemáglyát, s a lobogó lángok körül
télűző-tavaszköszöntő körtáncot, sodró ritmusú kólót jártak. A
mohácsi farsangvasárnap a városi művelődési központban délszláv
néptáncokból öszeállított műsorral és a hagyományos sokácbállal
zárult. (MTI)
1990. február 25., vasárnap 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|