 |
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
 |
A jugoszláviai cigányokról (2. rész)
|
A tudósok elsőként arra hívták fel a figyelmet, hogy a most
készülő tagköztársasági és tartományi alkotmányokban pontosan
rögzíteni kell valamennyi jogukat. ,,A romák helyzetében és sorsában
- mondotta előadásában dr. Rajko Gyurics - töményen sűrítve
jelentkezik a jugoszláv társadalom minden igazságtalansága. A romák
átlagéletkora 33 év; zömmel putrikban laknak a városok és falvak
peremén, s a szociálisan legveszélyeztetettebb népréteget alkotják,
mert leginkább őket sújtja a 14 százalékos mnkanélküliség.
Dr. Milutin Prokics elmondta, hogy a romák igyekeznek eltitkolni
kétségbeejtő szociális körülményeiket, ezért zömmel más
nemzetiségűek közé sorolják magukat. Közöny és hanyagság miatt a
jugoszláviai cigány nyelvű újságok szinte mind megszűntek, ma már
egyetlen napilapjuk sem jelenik meg. Legalább a cigány nyelvű
gyermekújság kiadási költségeit kellene állami pénzből fedezni.
Létre kellene hozni egy olyan szolidaritási alapot, amely
elősegítené kulturális fejlődésüket.
Dr. Ratko Csolics a romák ,,pozitív megkülönböztetése,, mellett
szállt síkra. Elhelyezkedésük biztosításakor is ezt az elvet kellene
érvényesíteni, mert a társadalom önerejükből nem képesek kitörni a
,,szegénység bűvköréből,,. Óriási probléma, hogy a cigánygyerekek
többsége még a négy osztály elvégzése előtt otthagyja az elemi
iskolát. Így később nem tudnak állandó munkát vállalni, mert a
népgazdaság szocialista szektorában a törvény értelmében csak azokat
foglalkoztathatják, akik elvégezték az általános iskola nyolc
osztályát. Komoly gond az is, hogy a cigányok többsége a szerbhorvát
nyelvet nem beszéli elfogadható szinten.
Vladimir Sztankovics a romák nyomorúságos szociális helyzetét
hangsúlyozta. A cigányok 35 százaléka írástudatlan; az 1981-es
népszámláláskor csak 4300 rendelkezett középiskolai és 225 egyetemi
vagy főiskolai végzettséggel. Régi hagyományos mesterségeiket ma már
nem üzhetik, így a szakmai ranglétra legalján helyezkednek el.
(folyt.)
1989. február 5., vasárnap 11:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|