 |
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
 |
A jugoszláviai cigányokról (1. rész)
|
Belgrád, 1989. február 5. vasárnap (MTI-Panoráma) - A jugoszláviai cigányokra, hivatalos nevükön a romákra egy-két évtizede a nemzeti öntudatra ébredés a jellemző. Az országban élő cigányok számát a felszabadulás óta mindíg félmillióra becsülték, de az ötvenes években csak 30 ezren, az 1971-es népszámláláskor 78 ezren, az 1981-es alkalmával pedig mintegy 170 ezren vallották magukat cigánynak. Ez a ,,lélekszámszaporulat,, főként annak az eredménye, hogy csökkentek a velük szemben táplált előítéletek. A múlt persze mély nyomokat hagyott, az idősebbek még most is titkolják, hogy romák. Ezért van az, hogy tényleges számuk nem egyezik a népszámlálási adattal, hanem 800-900 ezer körül mozog, a szociológusok szerint. Így az albánok után déli szomszédunk legjelentősebb nemzetiségét alkotják.
A jugoszláviai cigányok döntő többsége (92 százaléka) Szerbiában
(20 százalékuk Koszovóban, 12 százalékuk a Vajdaságban) és
Makedóniában él. 1945 után a JKP azt az álláspontot képviselte, hogy
nem kell velük különösebben foglalkozni, rövid időn belül úgyis
asszimilálódnak. Ez a nézet fokozatosan megváltozott, s ma
nemzetiségnek tekintik őket.
Az utóbbi években több cigány nyelvű elemi iskola és óvoda
kezdte meg működését. A belgrádi, a pristinai, a szarajevói és a
tetovói rádió rendszeresen sugároz roma-műsorokat, a pristinai tv
pedig hetente egyszer. Szkopjéban néhány éve cigány nyelvkönyvet
adtak ki, Gornji Milanovacon időszakos gyermekújság jelenik meg,
néhány tucat könyv is az olvasók kezébe került, s évek óta
megszervezik ének- és tánc együtteseik szemléjét. Mintegy 100
társadalmi, oktatási, kulturális és szociális szövetségük működik.
Eredményesen tevékenykedik egységes szervezetük, a Jugoszláv
Cigányszövetség. Európa egyetlen komoly, hivatásos cigányszínháza -
a Pralipe - Szkopjéban működik, 1971 óta.
A jugoszláviai cigányság nemzetiségi identitását érezhetően
erősítette, hogy Szarajevóban rendezték meg az első nemzetközi
tudományos tanácskozást a cigány nyelvről és kultúráról, 1986
júniusában, a Cigányok Nemzetközi Szövetségének védnöksége alatt.
Nemrég azonban elhangzott az a figyelmeztetés, hogy még iszonyatosan
nagy feladatok várnak megoldásra. Szinte a vészharangot kongatta meg
a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiának a jugoszláviai cigányok
helyzetéről szervezett szimpoziuma, amelyen 25 előadás hangzott el.
Megállapította, hogy az ország általános válságának körülményei
között a cigányok gondjai ma sokkal nagyobbak, mint 10-15 évvel
ezelőtt. (folyt.)
1989. február 5., vasárnap 10:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|