|
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
|
Busójárás Mohácson
|
1989. február 5., vasárnap - A baranyai sokácok messzeföldön híres farsangvégi víg népünnepélye, a busójárás a borongós idő ellenére is többezres vendégsereget vonzott vasárnap Mohácsra. A szomszédos szláv népek körében másutt is máig élő télűző, termékenységvarázsló hagyományt minden évben farsangvasárnapon, azaz a húsvét előtti hetedik hétvégén elevenítik fel a Duna-parti városban élő délszlávok. Az egyedülállóan látványos, harsány népszokáshoz a mohácsi horvát szájhagyomány sajátos legendát költött, amely szerint őseik a napjainkban is látható félelmetes faragott famaszkokat, borzas birkabundákat és kitömött szárú gatyákat öltve ütöttek rajt a várost megszálló török hadakon, s a furfangos, bátor sokácok hadicselétől megrémült babonás muzulmánok fejvesztve menekültek előlük. E hőstett és a valódi tavaszhívó, termékenységvarázsló hagyomány felelevenítői immár több évtized óta a farsangvasárnapi busójárás maskarába bújt résztvevői.
A busójárás szervezői újabban a hajdani farsangi vígságok hangulatának felélesztésére törekednek. E szándékuk jegyében vált a busójárás a Baranyában - sőt a szomszédos megyékben - működő hagyományőrző magyar, délszláv és német nemzetiségi népi együttesek rendszeres találkozójává, a népi iparosok tarka felvonulásává a városban. A főtéren már délelőtt megkezdődött a mohácsi kisiskolások víg hangulatot teremtő maskarás farsangi felvonulása, amit délszláv szabadtéri táncház követett. Az ifjusági és úttörőházban egymás után többször is levetítették az érdeklődőknek a busójárás történetéről készített színes diaporáma sorozatot. Szürkülettájban meggyújtották a főtéren emelt nagy máglyát, s a lobogó lángok körül ropták a télűző-tavaszköszöntő táncot, a sodró ritmusú délszláv kólót. A mohácsi farsangvasárnap az idén is a délszláv nemzetiségi tánccsoportok folklórműsorával és az azt követő, hajnalig tartó sokácbállal ért véget. (MTI)
1989. február 5., vasárnap 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|