|
|
 |
|
 |
Varsói szerződés - leszerelés ügye
|
Köln, 1989. február 4. (Deutschlandfunk) - Példátlan esemény
történt a héten. A Varsói Szerződés részéről első ízben publikáltak
összehasonlító mérleget, szemügyre véve a Kelet és Nyugat fegyveres
erőit. Néhány nappal ezelőtt további kelet-európai államok
jelentették be egyoldalú leszerelési szándékukat. így nézve -
Románia kivételével - Moszkva minden szövetséges társa magáévá
tette a szovjet gondolkodásmódot. De azért az igazság kedvéért meg
kell mondani: a múltban Bukarest már nem egyszer - mégpedig a
Varsói Szerződéssel nem is összhangban - redukálta katonai
költségvetését. De nézzük a jelent.
Amennyiben az egyoldalú, most bejelentett leszerelési
intézkedéseket végre is hajtják a szocialista államok, akkor a
felek bizonyára máris egy lépéssel közelebb jutottak ahhoz a
paritásos arányhoz, aminek létét már eddig is bizonygatta a Kelet.
A keleti és nyugati haderők összehasonlítását hozó felmérés, az új
moszkvai adatnyilvánosság nem talál osztatlan elismerésre a NATO
részéről. Az Atlanti Szövetség főleg a reá vonatkozó szovjet adatok
helyességét vitatja. A moszkvai felmérés, a haderők új
összehasonlítása mégis minden eddigi alapnál jobb bázis a
hagyományos fegyverzetek leszereléséről folytatandó tárgyalásokhoz.
E küszöbön álló tárgyalásokon elsősorban az a fontos, hogy a felek
- együttesen - alsó határokat rögzítsenek a haderők és a
fegyverrendszerek tekintetében. A cél a strukturális
támadóképtelenség a keleti és a nyugati haderők számára egyaránt.
Konkrét példa: A páncélosok számát 20 ezerre, vagy 15 ezerre
lehetne korlátozni mindkét oldalon. Azután főleg a tisztán támadó
feladatokkal megbízott csapategységek felosztása esedékes. E
tekintetben elsősorban a szovjet légierők rohamosztagainak a
nyugati szövetséghez közeli állomáshelyekről történő visszavonása
kívánatos. Bejelentették a megfelelő alakulatok NDK, lengyel, és
magyar területről történő kivonását is. Megjegyezzük: e rendkívül
mozgékony csapategységek olyan erők, amelyek képesek ejtőernyős
hadmozdulatok révén a NATO parancsnoki centrumainak megtámadására.
Bizonyára problémákba ütköznek a felek a tárgyalásokon, ha a rövid-
hatótávolságú fegyverrendszerek kerülnek terítékre. Azok
szektorában - elismert módon - a Varsói Szerződésnek van 12:1
arányú, túlnyomó fölénye.
Jelenleg pedig pontosan az történik, hogy az NDK-beli szovjet
haderők korszerű SS-21-es típusú rövid-hatósugarú rakétákat kapnak.
Ugyanakkor az amerikaiak Nyugat-Európában lévő Lance típusú rövid-
hatósugarú rakétája elavultnak tekinthető, ezért modernizálni
akarják őket.
Ha e kérdésben nem lesz kelet - nyugati egyetértés, akkor
elkerülhetetlenné válik a nyugati rövid-hatótávolságú
rakétarendszer korszerűsítése. E korszerűsítésnek csak akkor
vehetné, veheti elejét a keleti fél, ha beszünteti a saját
rendszerek modernizálását, és a szovjet hátországba visszavonja az
előretolt rövid-hatósugarú rakétakilövő állásokat. Moszkva ezt -
úgy tűnik - kilátásba helyezi, de az idevágó nyilatkozatok nem
egészen világosak.
A jelenlegi helyzet alapján elmondható: a katonai doktrínák
óhatatlanul változásnak lesznek kitéve akkor is, ha a Varsói
Szerződésen belül - mint látszik - még ellenerők gátolják a
változásokat.
Mégis a helyes irányba mutat Viktor Kulikov marsall, a kelet-
európai szövetség erőinek élén álló főparancsnok leváltása. Kulikov
Brezsnyevnek köszönhette felemelkedését. Kulikov a stagnáció
éveiben jutott el magas pozíciójába a katonai ranglétrán. Helyét
most Pjotr Lusev hadseregtábornoknak adta át a Varsói Szerződés
erői élén. Lusev nyilván közelebb áll Gorbacsov
reformfáradozásaihoz.
Rögzítendő - e személyi változást méltatva - mégis az: kétségbe
kell vonni, hogy sok híve van az SZKP főtitkárnak és államfőnek a
szovjet tisztikarban. A marsallok és a tábornokok féltik
előjogaikat. Sokan közülük bizalmatlanul szemlélik azt a
nyíltságot, ami most jellemző a katonai adatokkal való bánásmódra.
A Szovjetunióban bizonyára még számos magas rangú katonatisztet
kell nyugállományba helyezni ahhoz, hogy fel tudjanak lélegezni
azok, akik a katonai struktúrák átformálása területén illetékesek.
+++
1989. február 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|