Rendszerváltás és az MTI

	Négyezer fiatal állás nélkül (1. rész)
1989. február 5., vasárnap - Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal összesitése szerint a tavaly végzett 130 ezer fiatal közül az év végéig mintegy 4000-4200-an nem találtak maguknak munkahelyet. Nagyobbrészt azok maradtak állás nélkül, akik semmiféle szakképesitéssel nem rendelkeznek, de voltak olyanok is, akik a lehetőségeket meghaladó elvárásaik miatt nem tudtak addig még munkahelyet választani. A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit a munkaerő-keresletben és -kínálatban országszerte tapasztalható változások, a területenként, szakmánként eltérő munkáltatói igények határozták meg. Mivel a vállalatok ma már nem általában a létszámuk bővitésére, hanem jól képzett szakembergárdájuk megerősitésére törekszenek, érthető, hogy a legkönnyebben és a legrövidebb idő alatt a szakmunkásképzőt végzett fiatalok álltak munkába. A szakképzetlenek iránt folyamatosan csökkenő kereslet pedig nagymértékben megnehezitette azoknak a dolgát, akik minden szakismeret nélkül kerestek állást. Ez a segéd- és betanitott munkát keresők mellett tovább szükitette a gimnáziumot végzettek választási lehetőségét is az adminisztrativ munkakörökben; a számukra felkinált ,,iróasztalos,, állások száma messze elmaradt a végzősők létszámától. A korábbi évektől eltérően a külkereskedelmi vállalatok is egyre kevesebb munkaalkalmat ajánlanak a gimnazistáknak, akik egyébként is sok helyütt csak meghatározott időre szóló szerződéssel jutottak irodai munkához. A gimnáziumot végzetteket nagyobb arányban az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények, valamint a kereskedelmi vállalatok vettek fel, de a gimnázium után tovább tanulóknak csaknem a fele igy is csak fizikai munkakörökben tudott elhelyezkedni. A bank- és adórendszer változása következtében megnőtt viszont az érdeklődés a közgazdasági szakközépiskolát végzettek iránt, ugy tünik, hogy egyre kapósabbak a pénzügyekben jártas fiatalok. A friss diplomások elhelyezkedési lehetőségeit elsősorban a területi különbségek határozták meg. Számos megyében és városban jóval több müszaki és gazdasági szakembernek tudnának állást biztositani, mint ahányan jelentkeznek, igen nagy a pedagógushiány a kisebb településeken, de még a városokban is sok üres állás várja a matematika-, fizika- és nyelvszakos tanárokat. A legtöbb pályakezdő - több mint egyharmaduk - az iparban találta meg első munkahelyét, bár valamelyest csökkent az ipari vállalatok és intézmények kereslete a végzősök iránt. (folyt.) 1989. február 4., szombat 16:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Négyezer fiatal állás nélkül (2. rész)
Arányában a tavalyinál kevesebben választották a közlekedési, a postai és a távközlési vállalatokat, valamint a kereskedelmet, ami azonban nem minden esetben jelenti azt, hogy ezeken a területeken csökkent volna az érdeklődés a fiatalok iránt, hiszen sok munkakörben ma is szakember hiány tapasztalható. Többen gondolták viszont ugy, hogy a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, illetve az épitőiparban találják meg számitásukat. Az elhelyezkedési lehetőségek területi differenciáltságára jellemző, hogy az előző évekhez hasonlóan a fővárosban, Győr-Sopron és Vas megyében viszonylag zökkenőmentesen tudtak munkába állni a fiatalok. Az átlagosnál kedvezőbbek voltak a körülmények Baranyában, Csongrádban, Pest, Somogy és Zala megyében, mig igen visszafogott a pályakezdők iránti kereslet Hajdu-Biharban, annak ellenére, hogy ebben a keleti megyében egyébként igen sok külföldi munkavállalót foglalkoztatnak. Ugyancsak a területi különbségekre jellemző, hogy az év végén is munkára váró fiataloknak közel a fele Borsod, illetve Szabolcs-Szatmár megyei. Összességében: a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az előző évekhez hasonlóan alakultak, annak ellenére, hogy tavaly először volt alacsonyabb a bejelentett munkahelyek száma a végzősők várható létszámánál. Hogy ez nem okozott számottevő munkanélküliséget a fiatalok körében, abban jelentős szerepe volt a munkaügyi szerveknek is. A munkaügyi szolgálatató irodákat a tavalyinál többen keresték fel, legtöbben nem hiába. A második és a harmadik negyedév során az irodák 4300 pályakezdőt vettek nyilvántartásba, és közvetitésükkel 96 százalékuk egy hónapon belül elfoglalhatta első munkahelyét. A területi munkaügyi szervek a vállalatoknál folyó szakmai képzés koordinálásával, valamint a pályakezdők részére inditott átképző tanfolyamok szervezésével is javitották a fiatalok munkavállalási esélyeit. Több megyében inditottak az elhelyezkedni nem tudó fiataloknak adóügyi, egészségügyi szakápolói, gyermekápolói, operátori és autóbuszvezető képzést nyujtó tanfolyamokat. Uj tartalommal igyekeznek megtölteni az egyébként rossz csengésü közhasznu foglalkoztatást is; a helyi tanácsokkal együttmüködve keresik olyan szociális hálózat kialakitásának lehetőségét, amelyben a fiatalok idősek gondozására, családsegitő szolgáltatások ellátására vállalkozhatnak. Ezzel a kezdeményezésükkel Borsodban már 130 fiatalnak biztositottak olyan munkát, amit nem kell szégyelniük, s várhatóan Szolnok, illetve Tolna megyében is ilymódon bővitik majd a fiatalok munkavállalási lehetőségeit. (folyt. köv.) 1989. február 4., szombat 16:04
Vissza »

	Négyezer fiatal állás nélkül (3. rész)
Az idén és a közeli jövőben végző fiataloknak azonban számitaniuk kell arra, hogy a munkerő-kereslet és -kinálat területi, szakmai különbségei tovább éleződnek, és sokan csak kisebb-nagyobb kompromisszumok árán találnak majd munkát. A végzősök egy részének esetében igy volt már ez az idén is. A munkanélküliség azokat a fiatalokat fenyegeti, akik nem hajlandók elvárásaikból lejebb adni, a nehezebb munkakörülményeket is vállalni. Igen vonzó például a fiatalok körében a számitógépes szakma, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az ilyen munkakört már több müszakban kellene ellátni, az rögtön veszít a vonzerejéből. Tavaly is hiába ajánlottak fel ilyen munkaalkalmat a vállalatok még a szakma nélküli érettségizetteknek is, sokan visszautasitották, amint megtudták, hogy a számitógépek mellett többmüszakos a munkarend. Ugyancsak a nehezebb munkakörülmények elutasitását jelzi, hogy miközben egyes szakmákban igen nehéz bejutni valamilyen vállalathoz, addig változatlanul nem találnak elegendő jelentkezőt forgácsoló, hegesztő, kohász, épitőipari, textilipari, élelmiszeripari, bolti eladói és pénztárosi munkakörökre. Megfontoltabb pályaválasztást igényel a fiataloktól az a tény is, hogy miközben évről évre mind nehezebb elhelyezkedni az ugynevezett divatszakmákban, addig ezekbe az iskolákba a jelentkezők száma még mindig többszöröse a felvehető létszámnak. (MTI) 1989. február 4., szombat 16:05
Vissza »