|
|
|
|
Kairó: a lemondott vásár esete (2. rész)
|
A nem hivatalos beszélgetéseken a leggyakrabban elhangzó találgatások szerint a lemondás hátterében az a többszörös és egymást kizáró politikai nyomás áll, amely az egyiptomi vezetésre nehezedik: egyik oldalról Izrael és az Egyesült Államok részéről, hogy a zsidó állam is jelen lehessen a nagy közel-keleti árubemutatón - a másik felét pedig az ez ellen tiltakozó, s visszalépéssel fenyegető arab államok jelentik. A képletet bonyolítja, hogy Kairónak ezzel párhuzamosan kell egy többszörösen kényes diplomáciai feladványt megoldania: az Izrael által megszállt vörös-tengeri Taba visszaszerzését, amely a nemzeti szuverenitás és az 1979-es különbéke-szerződés ,,sarkkövévé,, vált, de a látható obstrukció miatt az erről folyó tárgyalások egyelőre zsákutcában vannak. Ami viszont a presztizs-szempontokon túl valóságosan is igen nagy tét: elérni Egyiptom ,,rehabilitálását,, , azaz Arab Liga-tagságának helyreállítását, az immár hivatalos közelítést is a térségben korábban elfoglalt helyéhez. És e logika szerint a nyílt konfliktusok forrásává válható nemzetközi vásár gordiuszi csomóját egyféleképp, a lemondással vélték-vélik megoldani. Tavaly a vásár rendezői a megszállt területek tiltakozó mozgalmának katonai elnyomása miatt nem fogadták el Izrael jelentkezését. Idén a washingtoni és Tel Aviv-i nyomás miatt a februári, ugyancsak nagyszabású nemzetközi kairói könyvkiállításon és vásáron már változtatni kellett: ezúttal ,,későn futott be,, az izraeli jelentkezés. Egy másik forgalomban lévő feltételezés szerint a lemondás hátterében biztonsági megfontolások - is - állnak: 1986-ban e vásáron szélsőségesek az egyik kapunál Izrael-ellenes támadást hajtottak végre, amelynek egy halottja és három sebesültje volt. A merénylettel vádolt szervezet, az úgynevezett Egyiptomi Forradalom elfogott tagjainak pere jelenleg folyik - ugyancsak a vásárváros épületeiben. (Ebben szintén vádlottként szerepel, távollétébén, a néhai egyiptomi elnök, Gamal Abdel Nasszer Haled nevű fia.) Ami a szélsőségeseket illeti, a reálisabban érzékelhető veszélyt sokkal inkább az iszlám fundamentalizmus szaporodó számú hívei jelenthetik, akik a társadalmi-gazdasági problémák orvoslatául a középkori törvénykezés és puritanizmus bevezetését követelik, erőszakos akciók soraival is alátámasztva. +++
1989. február 4., szombat 10:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|