|
|
|
|
A földrengés tanulságairól (1. rész)
|
Moszkva, 1989. február 4. szombat (MTI-tud) - A tavaly decemberi örményországi földrengésben egy-két nagyságrenddel többen haltak meg, mint a hasonló vagy még nagyobb erejű földrengések nemzetközi statisztikai átlaga - írja a Pravda szombati számában a leningrádi meteorológiai intézet egyik tudományos főmunkatársa. Cikke azt bizonyítja be, hogy a csaknem 25 ezer emberéletet követelő tragédiában a halottak nagy számáért nemcsak a természetet kell okolni. (Az 1963-as skopjei földrengésben a város teljesen elpusztult, de a halottak száma ,,csak,, 1070; Peruban 1970-ben kilences erősségű rengés volt, s az epicentrumtól 25 kilométerre fekvő 120 ezres nagyváros lakosai közül 600 ember halt meg.)
A tudós felteszi a kérdést, szilárdabbak-e általában az ötszintes épületek, mint a magasabbak. Kérdése hátterében az áll, hogy a magas házak Leninakánban, Szpitakban szinte kivétel nélkül összeomlottak, míg a régi építésű ötszintes épületek közül sokban alig esett komoly kár. A magyarázatot részben abban látja a cikk írója, hogy akkor komolyan vették a biztonsági előírásokat, amelyek kilences erősségű rengéskor is biztonságos épületek építését követelték meg. A hetvenes években - idézi fel a cikk - szeizmológiai térképet készítettek a Kaukázusról, de ezen már nem jutott hely a kilences erősségű rengés veszélyét rejtő helyeknek. A katasztrófa felvet bűnügyi kérdéseket is. Az a cement, amelyet eredeti rendeltetése szerint a magas házak építéséhez kellett volna felhasználni a nagyobb statikai terhelés elviselését biztosítandó, kiskereskedelmi forgalomban nem kapható. Elemző statisztikai vagy más módszerekkel könnyen megállapítható, hogy a hiányzó cementmennyiséget magánházak építéséhez használták fel. A szerző azt sürgeti, hogy a lopott cementből felhúzott villákat kobozzák el tulajdonosaiktól, s használják fel a hajléktalanná váltak elszállásolására. Érthetetelennek tartja a Pravda cikkírója, hogy a tudósok egy csoportja a hetvenes években feladta elveit, pedig nekik aztán tudniuk kellett, hogy a földrengés sem tisztel államhatárokat. Figyelmeztető jel volt a szomszédos Törökországban pusztító kilences erősségű rengés, akárcsak a szintén szomszédos Iránban 1978-ban észlelt kilences, sőt tizes erősségű rengés. (folyt.)
1989. február 4., szombat 09:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A földrengés tanulságairól (2. rész)
|
Egy tudományos kutatócsoport a térséget tanulmányozva azt javasolta, hogy ne a legnagyobb, akár tizes erősségű várható rengés helyét keressék, hanem olyan oázisokat tárjanak fel a Kaukázusban, amelyekben teljes tudományos biztonsággal kizárhatók a nyolcas fokozatúnál erősebb földrengések. Több ilyen és ehhez hasonló jelentést szabályszerűen lesöpörtek az asztalokról. A tudós cikkében felsorakoztatja azokat a példákat, amelyek mind külföldi, mind hazai tapasztalatok alapján bizonyítják, hogy a megfelelő fémvázas erősítésű épületek állják a természet rohamait. Erre említi példaként a VI. századból fennmaradt grúziai templomok esetét - már akkor erős vázakkal tették őket ellenállóvá. A pangás időszaka által hátrahagyott időzített akna robbant 1988. december 7-ikén Örményországban. De másutt vajon még hány ilyen akna található? - kérdi a szerző. Utal arra a nemrég a Pravda hasábjain is felelevenített vitára, amely a hasonlóan földrengésveszélyes Krímbe tervezett atomerőmű felépítéséről folyik. Sajnos, mint a szerző írja, ma még nyíltan senki sem mondta ki, hogy a Kaukázus egész térsége veszélyben van, hiszen mindenütt a szükségesnél alacsonyabbra megszabott biztonsági normákkal felépített házak magasodnak. Ha elismerik, hogy a térség a tizes erősségű rengés veszélyességi övezete, akkor az alacsony normákkal megépített házakat, beszámítva az építőanyagok esetében a ,,lopási együtthatót,, is, az ilyen épületeket le kell bontani. A kormánynak megvolt a bátorsága, hogy bezárja a Jereván melletti atomerőművet. Most meg kell tenni a következő lépést is - írja befejezésül a Pravda. +++
1989. február 4., szombat 10:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|