|
|
 |
|
 |
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (9. rész)
|
1988-ban a fogyasztói árszínvonal emelkedése számottevően
gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves
átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A 1988. évi
áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790
forint többletkiadással járt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 17,9
százalékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető
fogyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem
közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt.
A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4-4,5 százalékkal volt
kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a
külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, nem
tartalmazza azonban a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait,
illetve fogyasztását.)
A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás
közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal
csökkent. A csökkenésben egyaránt szerepe volt az előző évi
elővásárlásoknak, az árukínálat hiányosságainak és a nagy
áremelkedésnek. Hatással volt még rá a bevásárló turizmus is. Minden
árufőcsoportban csökkent a forgalom mennyisége. Számottevő volt a
visszaesés a vendéglátásban és a ruházati cikkek eladásában,
mérsékeltebb az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes
iparcikkek forgalmában.
A takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milliárd forint
volt, 24,4 milliárd forinttal több az előző év véginél. A növekedés
a kamatjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd
forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyekbe,
kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege
becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett.
Ellátó-szolgáltató ágazatok (infrastruktúra)
--------------------------------------------
A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási
teljesítménye - árutonnakilométer alapján - több mint 9 százalékkal
emelkedett, úgy, hogy a nemzetközi forgalomban nőttek, a belföldiben
csökkentek a szállítások.
A távolsági személyszállítás utasainak száma 1,8 százalékkal
csökkent, az utaskilométer-teljesítmény lényegében nem változott. A
helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vette
igénybe, és az utaskilométer-teljesítmény is változatlan maradt.
A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67
km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelkedett. A villamosvontatás
az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. (folyt.)
1989. február 3., péntek 10:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|