Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 03.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Az MSZMP és 1956 megítélése (SZER, Világhíradó)

Az 1956-os forradalom értékelése valóban fontos kérdés lehet azon hatalmi csoport számára, amelynek úgynevezett legitimitása ennek a népfelelésnek az elárulásából származik. Ha 1956-ban népfelkelés volt, akkor a jelenlegi vezető csoport bitorolja a hatalmat. Az is kiválthatta a látványos vitát, hogy a Kádár János bukása után létrejött pályareformer kádáristákból és reformerekből álló koalíció nem működik. A Politikai Bizottság nevű Laokoón-csoport az utóbbi napokban oly sokat foglalkozik a nyilvánosság előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc megítélésével, hogy a kívülállóban erősödik a gyanú: ezzel valami másról, például az ország jelenlegi, égető problémáiról akarja elterelni a figyelmet.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (1. rész)

1989. február 3., péntek -

Népesedés, foglalkoztatottság
-----------------------------


1988-ban folytatódott a népesség számának 1981-ben kezdődött
természetes fogyása. A csökkenés, amely 1983-1984-ben meghaladta az
évi 21 ezret, az utóbbi években kisebb lett. Az 1989. január 1-jei
népességszám 10.590.000 volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel
korábban, és 123 ezerrel a 8 évvel azelőttinél.

    A népesség számának csökkenéséhez mind a születések, mind a
halálozások számának alakulása hozzájárult. Az élveszületések száma
az év folyamán 124.300 volt, körülbelül 1.500-zal kevesebb, mint az
előző évben. Az utóbbi években kialakult alacsony születési
arányszám egy év alatt 11,9-ről 11,7 ezrelékre csökkent.

    Az elmúlt évben 139 ezren haltak meg, 3.500-zal kevesebben, mint
az előző évben. Az országban kialakult magas halálozási arányszám
1988-ban tovább mérséklődött, de még így is meghaladta a 13
ezreléket.

    A csecsemőhalandóság lassú csökkenése a múlt évben is
folytatódott: az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak
száma, amely 1985-ben meghaladta a 20-at, az 1987. évi 17-ről 16-ra
csökkent.

    A népesség természetes fogyása mellett csökkent a lakosság száma
az engedéllyel vagy engedély nélkül küldöldre távozókkal is. Az év
folyamán 1.350 magyar állampolgár kapott külföldi letelepedési
engedélyt. A hatóságok ezideig mintegy 2.000, engedély nélkül
külföldön maradt magyar állampolgárról szereztek tudomást.
Ugyanakkor a külföldről Magyarországra települőkkel nőtt a
népességszám. A hazatért magyar állampolgárok száma 720 volt.
Letelepedési célból kiadott vízummal 2.100 külföldi érkezett az
országba, 92 százalékuk román állampolgár. Ezen kívül az országba
érkezett hazatérni nem kívánó román állampolgárok közül 13.400
kapott tartózkodási engedélyt. Összességében tehát a nemzetközi
vándorlás különbözete révén majdnem annyival - kereken 13 ezerrel -
nőtt a népesség száma, mint amennyivel a természetes fogyás miatt
csökkent. (folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 09:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (2. rész)

A népesség gazdasági aktivitása összességében alig változott: az
aktív keresők száma 1989 elején mintegy 4.840.000 volt, körülbelül
5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság 45,7 százaléka
tartozott az aktív keresők közé. Az anyagi ágakban az aktív keresők
száma ez év elején kevesebb, a nem anyagi ágakban több volt az előző
évinél.

    A főbb ágazatok közül az iparban 2,8 százalékkal mérséklődött a
létszám. A csökkenés a foglalkoztatott nyugdíjasok és a bedolgozók
körében gyorsabb ütemű volt, mint a teljes munkaidőben
foglalkoztatottaknál. Legjobban - részben a szerkezetátalakításhoz
kapcsolódva - a bányászatban és a kohászatban csökkent a létszám, de
jelentős a könnyűipar létszámvesztesége is, amelyet részben a
külföldi munkaerővel pótolnak. A kivitelező építőipar létszáma 1,4
százalékkal csökkent. Mind az iparban, mind az építőiparban a
létszámcsökkenés az állami vállalatoknál következett be, a
szövetkezetek létszáma az iparban kissé, az építőiparban
számottevően emelkedett. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban az
állami és a szövetkezeti közös gazdaságokban dolgozók száma egyaránt
mérséklődött, az alaptevékenységben foglalkoztatottaké az átlagnál
nagyobb mértékben. A magánkisiparosok, kiskereskedők és az általuk
foglalkoztatottak száma a múlt évben is számottevően bővült. Arányuk
megközelíti az aktív keresők 7 százalékát.

    A munkaerőmozgást főként a munkavállalók kezdeményezték. A
munkáltató által kezdeményezett elbocsátás csak néhány körzetben
volt nagyobb arányú. A munkaerőforgalom egy részét lebonyolító
közvetítő irodák nyilvántartása szerint a betöltetlen munkahelyek
száma jóval több volt, mint a nyilvántartott álláskeresőké. Ez
vonatkozik általában a szak- és a betanított munkásokra, valamint a
szellemi foglalkozásúakra. A szakképzetlenek esetében az állást
keresők és a betöltetlen munkahelyek száma országosan egybeesik,
egyes körzetekben - főleg az északkeleti országrészben - e rétegnek
elhelyezkedési gondjai vannak. (folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 10:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (3. rész)

Termelés
--------

Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai
termék (GDP) a tervezett 1-1,5 százalékos növekedés helyett
stagnált, értéke folyó áron - előzetes, becsült adatok alapján -
1.400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának hatását is
tükröző GDP körülbelül 0,5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet
felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A belföldi
felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az
előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt. Kevesebb jutott
beruházásra és fogyasztásra, mint 1987-ben. Ezen belül a lakossági
fogyasztás csökkent, a közösségi kismértékben nőtt. A belföldi
felhasználás kisebb volt a termelésnél. A kiviteli többlet, folyó
áron számolva, 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1987. évi 6
milliárd forint behoztali többlettel.

    Az ipari termelés - a tervezett 1 százalékos növekedéssel
szemben - lényegében az előző évi szinten maradt. Az állami
iparvállalatok termelése 1 százalékkal mérséklődött, az ipari
szövetkezeteké 10 százalékkal emelkedett. Bővült a magánkisipar és a
nem ipari szervezetek ipari tevékenysége is.

    Az iparvállalatok és szövetkezetek termelésén belül az
alapanyagtermelő ágazatok termelése - döntően a konvertibilis
elszámolású kereslet és az értékesítési árak növekedésének hatására
- 1,8 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipar lényegében
ugyanannyit, az energetikai szektor - az igényeket kielégítve - 2,7
százalékkal kevesebbet termelt, mint 1987-ben. A feldolgozóipari
ágazatok közül a vegyipar termelése engergetikai szakágazatok nélkül
számítva 2,5 százalékkal, a gépiparé 1 százalékkal emelkedett, a
könnyűiparé és az élelmiszeriparé 0,9, illetve 2,4 százalékkal
csökkent. A gépipari termelés szerény növekedése úgy alakult ki,
hogy a közlekedésieszköz-ipar termelése 6,1 százalékkal csökkent, a
többi gépipari ágé együttesen 3,4 százalékkal nőtt.

    Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett,
elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel 9 százalékos bővülése
révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve
kedvező áralakuláshoz igazodva elsősorban az alapanyagtermelő
ágazatok - vas- és alumíniumkohászat -, továbbá a gépipar, az
élelmiszeripar és egyes vegyipari ágazatok növelték kivitelüket. Az
ipar belföldi értékesítése 1,9 százalékkal csökkent, ami a
termelőfelhasználást szolgáló, valamint a beruházási célú
szállítások visszaeséséből adódott. A belkereskedelemnek eladott
termékek mennyisége 1,5 százalékkal bővült. (folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 10:05


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (4. rész)

A vállalatok eredménye - évközi adatok szerint - kisebb volt az
előző évinél, de a tervezettet jelentősen meghaladta. Az eredmény a
feldolgozó iparban csökkent, az energetikai és az alapanyagtermelő
ágazatokban emelkedett.

    Az országos építési-szerelési tevékenység volumene a
tervezettnél nagyobb mértékben, 5-6 százalékkal csökkent. A
kivitelező építőipar termelése 3 százalékkal, az építőiparon kívüli
szervezetek építése 10 százalékkal, a magánépítkezéseké 5-6
százalékkal maradt el az előző évitől. Az építési munkákon belül a
fenntartás aránya kissé emelkedett, elérte a 28 százalékot.

    A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5
százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A
növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc
százalékkal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült.

    Gabonafélékből 14,7 millió tonna termett, 600 ezer tonnával,
négy százalékkal több, mint az előző évben. Búzából kiemelkedő, 5,44
tonnás termésátlag eredményeként 23 százalékkal többet takarítottak
be az előző évinél. A kukorica termésmennyisége - a termésátlag
csapadékhiánnyal összefüggő visszaesése miatt - 14 százalékkal
csökkent.

    Cukorrépából hat százalékkal több, napraforgóból 11 százalékkal
kevesebb termett, mint 1987-ben.

    Zöldségfélékből a múlt évinél valamivel többet termeltek.
Különösen a kertekben termesztett zöldség mennyisége emelkedett. A
burgonyatermés - a nagyobb területen elért jó átlagtermés hatására -
25 százalékkal több volt az előző évinél. A termőgyümölcsös területe
1.300 hektárral kisebb, a gyümölcstermés - 1,7 millió tonna - két
százalékkal több volt az 1987. évinél. Szőlőből - az előző évinél
négyezer hektárral kisebb termőterületről - 33 százalékkal több, 680
ezer tonna szőlőt szüreteltek. A szőlő és a bor értékesítése egyes
vidékeken gondot okozott.

    Az év végén az ország sertésállománya 8,3 millió darab,
szarvasmarha-állománya 1,7 millió darab volt, 1-2 százalékkal több
az egy évvel azelőttinél. A kocák, valamint a tehenek száma 1,5-1,5
százalékkal lett kisebb. A tehénállományban a tejhasznú fajták
aránya tovább növekedett. A juhok száma egy év alatt 5 százalékkal,
2,2 millió darabra csökkent.

    A vágóállattermelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a
vágóbaromfi-termelés emelkedett. A fontosabb állati termékek közül
tejből többet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gazdaságok az előző
évinél. (folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 10:06


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (5. rész)

A tojástermelés 11 százalékos növekedése az év egy részében
értékesítési problémákat okozott, ami a felvásárlási árak
csökkenését vonta maga után.

    Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése mintegy két százalékkal
csökkent. Új erdőtelepítéseket és fásításokat 8.500 hektáron, a
kitermelt erdők helyén elsődleges erdőfelújítást 23 ezer hektáron
végeztek.

    A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező
építőiparban 5,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A
mezőgazdasági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelkedtek.

    A népgazdaság energiafelhasználása 1,4 százalékkal kisebb volt,
mint 1987-ben. A csökkenésben az enyhébb télnek, a termelés
lanyhulásának és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődésének
egyaránt szerepe volt. Az energiafelhasználásban a szén és a
szénhidrogének aránya mérséklődött, az atomerőművi és az importált
villamosenergiáé emelkedett.

    Az anyagellátásban előfordultak időszakos zavarok. Az
anyagimport mintegy 3 százalékkal emelkedett, elsősorban a
rubelelszámolású anyagbehozatal hat százalékos növekedése révén.
Ebből a viszonylatból elsősorban a nyers- és alapanyagok, valamint a
félkésztermékek importja fokozódott, míg konvertibilis elszámolású
piacokról az alkatrészimport nőtt számottevően.

    Az állóeszközök bővítését és korszerűsítését szolgáló
beruházásokra fordított 290 milliárd forint folyó áron 1,8
százalékkal, összehasonlító áron 7,7 százalékkal kevesebb volt, mint
1987-ben. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra együttvéve
231 milliárd forintot fizettek ki, reálértéken 8 százalékkal
kevesebbet az előző évinél. A gépberuházások volumene 9,1
százalékkal, az építési beruházásoké 5,7 százalékkal elmaradt az
1987. évitől. A lakossági beruházások 59 milliárd forintos összege
értékben több, volumenben körülbelül hat százalékkal kevesebb az
1987. évinél. (folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 10:08


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (6. rész)

Külgazdasági kapcsolatok
------------------------



A népgazdaság konvertibilis valutákban fennálló adósságállománya
1988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési
mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez ellentétes
folyamatok eredménye: a kamatterhek megasabbak voltak, az
idegenforgalom aktivuma lényegesen kisebb lett, mint az előző évben.
Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege számottevően
javult.

    A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áruforgalomban - a
tényleges fuvarfizetésekkel együtt - 573 millió dollár aktivum
keletkezett az előző évi 361 millió dollár passzívummal szemben. Ezt
elsősorban az export mennyiségének 9 százalékos növekedése
biztosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tőkésországok
piacain értékesítették, de jelentős mértékben bővült a szocialista
és a fejlődő országokba irányuló kivitel is. Az export növekményének
jóval nagyobb részét adták anyagjellegű és
mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek, mint ipari késztermékek.
Hozzájárult a nem rubelelszámolású egyenleg javulásához a hazai
felhasználásra és továbbértékesítésre behozott áruk mennyiségének
mintegy 7 százalékos mérséklődése is. A csökkenés elsősorban az
energiajellegű termékeket, valamint az ipari késztermékekeket
érintette. A cserearány 1,3 százalékos javulása is szerepet játszott
a nem rubelelszámolású egyenleg javulásában.

    A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktivummal zárult. E
viszonylatban a külkereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete - a
tényleges fuvarfizetésekkel együtt - 130 millió rubelt tett ki, 12
millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene
ebből a viszonylatból 4 százalékkal meghaladta az egy évvel
azelőttit. A növekmény mindenekelőtt energia- és anyagjellegű
termékekben realizálódott. Jelentősen bővült a fogyasztási
iparcikkek importja is. A rubelelszámolású kivitel mennyisége
összességében fél százalékkal volt több, mint egy évvel korábban.
Ezen belül mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből, valamint ipari
késztermékekből nőtt a kivitel. A cserearány javulása a
rubelelszámolású forgalomban folytatódott, az 1987. évihez képest
3,3 százalékos volt. (folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 10:09


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (7. rész)

A nemzetközi idegenforgalom nagysága és összetétele számottevően
módosult. Az országba érkező külföldiek száma - 18 millió fő - öt
százalékkal elmaradt az előző évitől. A rubelelszámolású országokból
érkezők száma ennél nagyobb mértékben, 15 százalékkal csökkent, míg
a nem rubelelszámolású országokból érkezőké 10 százalékkal
emelkedett. A rubelelszámolású országokból beutazók kétharamada
tartozott a turisták kategóriájába, azaz legalább egy éjszakát
Magyarországon töltött. A nem rubelelszámolású országokból
érkezőknek csak fele volt turista, ami az osztrák kirándulók magas
számával függ össze. A szervezett turizmus mindkét viszonylatban
csökkent. A kongresszusi turizmus jelentősége fokozódott, ennek
kiemelkedő rendezvénye volt az ASTA kongresszusa, 7 ezer vendéggel.

    A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a
11 milliót, az 1987. évi 1,5-szörösét. Hárommillióan az osztrák
határon léptek ki, a növekedés itt ötszörös volt. Az utazások
élénkülése döntően az Ausztriába és kisebb részben az NSZK-ba
irányuló úgynevezett bevásárló turizmusból adódott.

    Az idegenforgalomból származó devizabevételek
rubelelszámolásokban csökkentek, nem rubelelszámolásokban jelentősen
nőttek. A nem rubelelszámolású bevételnövekmény túlnyomó hányada
azonban az utazási számlákon jelent meg, e nélkül a növekedés
minimális volt. A kiadások mindkét viszonylatban emelkedtek, nem
rubelelszámolásokban különösen nagy mértékben. A rubelelszámolású
aktívum 227 millió rubel körüli összege háromnegyedét tette ki az
1987. évinek, a nem rubelelszámolású pedig 370 millióról 39 millió
dollára esett vissza.


     A lakosság jövedelme és fogyasztása
     -----------------------------------



    1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az előirányzatokkal
összhangban, illetve a fogyasztás azt meghaladó mértékében csökkent:
az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a
fogyasztás 4-4,5 százalékkal.

    A munkások és alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, a
bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béremelések hatására
mintegy 8.800 forintra emelkedett. A nyugdíjjárulék és a személyi
jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlagkereset 6.800-6.900
forint körül alakult, ami a fogyasztói árszínvonal emelkedését
figyelembe véve 6-7 százalékos reálbércsökkenést jelez. (folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 10:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (8. rész)

A mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók közös gazdaságból származó
havi bruttó átlagkeresete közel 7.900 forintot, netto átlagkeresete
mintegy 6.300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évhez viszonyítva
reálértékben 3-4 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági
kistermelésből származó jövedelem nominál értéken nőtt, reálértéken
csökkent. Az egyéb mellékmunkából származó jövedelmek, elsősorban a
VGM-jövedelmek reálértéke is csökkent, a reálbérnél nagyobb
mértékben.

    A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves bruttó összege 208
milliárd forint volt, 28 százalékkal több az előző évinél. A
nagymértékű növekedés elsősorban az ártámogatások mérséklésével,
illetve az adórendszerbeli változásokkal kapcsolatos: a jelentős
fogyasztói áremelkedés nyomán keletkezett többletkiadások egy részét
ellentételezték és egyes járandóságokat, például a táppénzt, a
gyermekgondozási díjat stb. bruttósították a személyi jövedelemadó
miatt. Emellett nőtt a jogosultak száma, és érvényesült a nyugdíjasok
természetes cserélődése.

    Nyugdíjakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18
százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdíjasok száma egy év
alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, az év végén elérte a
2.422.000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4.500
forint volt, 16 százalékkal több, mint az előző évben.

    Családi pótlékra 36,9 milliárd forintot fizettek ki, 59
százalékkal többet az előző évinél. A kifizetett összeg növekedése
döntően az év elején és július 1-jével végrehajtott - a fogyasztói
árak emeléséhez kapcsolódó - családipótlék-emelésből adódott. A
családi pótlékban részesülő családok száma éves átlagban 2.000-rel
nőtt.

    Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 9 milliárd
forintot, az előző évinél 47 százalékkal többet fizettek ki. E
juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénybe, 9.200 fővel
többen, mint 1987-ben. A kifizetett összeg növekedésében elsődleges
szerepe volt annak, hogy 1988. január 1-jétől a gyed a gyermek
kétéves koráig jár, így az igénybevevők száma 44.200 fővel nőtt.
Egyidejűleg a gyermekgondozási segélyen lévők száma jelentősen
csökkent. (folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 10:14


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (9. rész)

1988-ban a fogyasztói árszínvonal emelkedése számottevően
gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves
átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A 1988. évi
áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790
forint többletkiadással járt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 17,9
százalékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető
fogyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem
közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt.

    A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4-4,5 százalékkal volt
kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a
külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, nem
tartalmazza azonban a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait,
illetve fogyasztását.)

    A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás
közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal
csökkent. A csökkenésben egyaránt szerepe volt az előző évi
elővásárlásoknak, az árukínálat hiányosságainak és a nagy
áremelkedésnek. Hatással volt még rá a bevásárló turizmus is. Minden
árufőcsoportban csökkent a forgalom mennyisége. Számottevő volt a
visszaesés a vendéglátásban és a ruházati cikkek eladásában,
mérsékeltebb az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes
iparcikkek forgalmában.

    A takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milliárd forint
volt, 24,4 milliárd forinttal több az előző év véginél. A növekedés
a kamatjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd
forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyekbe,
kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege
becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett.



     Ellátó-szolgáltató ágazatok (infrastruktúra)
     --------------------------------------------

    A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási

teljesítménye - árutonnakilométer alapján - több mint 9 százalékkal
emelkedett, úgy, hogy a nemzetközi forgalomban nőttek, a belföldiben
csökkentek a szállítások.

    A távolsági személyszállítás utasainak száma 1,8 százalékkal
csökkent, az utaskilométer-teljesítmény lényegében nem változott. A
helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vette
igénybe, és az utaskilométer-teljesítmény is változatlan maradt.

    A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67
km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelkedett. A villamosvontatás
az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. (folyt.)


1989. február 3., péntek 10:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (10. rész)

A közúti közlekedés fejlődését elsősorban a
személygépkocsi-állomány gyarapodása jelentette. Az év folyamán a
belkereskedelem 128 ezer új személygépkocsit értékesített,
körülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987-ben. A gépkocsira várók
száma egy év alatt 95 ezerrel emelkedett, és az év végére
megközelítette a 390 ezret. Az összes értékesítés mintegy 30
százalékát a kétütemű motorral üzemelő típusok adták. Az 1 millió
790 ezres személygépkocsi-állomány átlagos életkora mintegy 9 év.

    A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsoltak be.
Ezen belül a lakástelefonok száma 37 ezerrel, a közületieké 7
ezerrel, a nyilvános állomásoké 1.300-zal nőtt. Száz lakosra 15,8
beszélőhely - fő- és mellékállomás - jutott, valammivel több az egy
évvel azelőttinél. A telefonra várakozók száma tovább emelkedett, az
év végén meghaladta a félmilliót.

    A bekapcsolt telexállomások száma 650 darabbal, 12 600-ra, az
adatátviteli állomásoké 360 darabbal, 2.500-ra bővült az év folyamán.
1988-ban vezették be a megyeszékhelyeken és további három városban a
távmásoló szolgáltatást, az év végén több mint ezer ilyen berendezés
üzemelt. A távközlési műholdak által sugárzott adások körülbelül 160
ezer háztartásba jutottak el.

    A gépesített információs munkahelyek száma az év végén mintegy
180-200 ezer volt. A gazdálkodó szervezetek számítógép-állománya az
év végén megközelítette a 100 ezer darabot, amelynek 97 százaléka a
mikrogép-kategóriába tartozott. Ezen belül az oktatási intézmények
kb. 35 ezer számítógépet működtettek. A lakosság tulajdonában lévő
kis gépek állománya becslés szerint meghaladta a 300 ezret.

    1988 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 55.500
bolt és vendéglátóhely volt. A boltok száma nőtt, a vendéglátóhelyeké
csökkent. A magán-kiskereskedők és vendéglátók száma mintegy
1.300-zal, 33.100-ra emelkedett. Javító-karbantartó és egyéb
fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor 20.500 hálózati
egysége és a 159 ezer kisiparos jelentős része végzett.

    A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 3,5 ezerrel,
322 ezer fölé emelkedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146
ezer szervezett fizetővendéglátás keretében, a többi kempingekben,
panziókban, nyaralóházakban stb. állt rendelkezésre. A szervezett
fizetővendéglátás az egy évvel azelőttihez képest mérséklődött,
miközben a nem szervezett számottevően nőtt, férőhelyeinek száma
1988-ban 277 ezer volt. A magánkempingek és panziók 8.600 férőhellyel
rendelkeztek, ami 1.700-zal több az egy évvel korábbinál.
(folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 10:20


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (11. rész)

1988-ban 50.500 lakás épült, az előző évinél 6.700-zal kevesebb.
Mind az állami, mind a magánerős építések mérséklődtek. Állami
erőforrásból valamivel több mint 5.000 lakást adtak át. Magánerőből
- nagyrészt hitellel és állami támogatással - 45,5 ezer lakás épült.
Az év során 11,8 ezer lakás szűnt meg, 2.400-zal kevesebb, mint
1987-ben. Az üdülőépítés több mint egyharmaddal csökkent az előző
évihez képest.

    A közüzemi vízművek ivóvízkapacitása 3,2 százalékkal, a
szennyvíztisztító-kapacitás 3,4 százalékkal növekedett. A vezetékes
ivóvízzel ellátott lakások aránya az év végén mintegy 80 százalék, a
közcsatornával ellátottaké mintegy 40 százalék volt.

    A felszíni vizek minősége 1988-ban nem romlott, a Balatonon
kisebb javulás volt. A felszín alatti vízkészletek minőségét
továbbra is komolyan veszélyezteti az utóbbi 20 évben gyorsuló
szennyeződési folyamat.

    Az év folyamán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek
száma 59-cel, a községi fogorvosi körzetek száma 22-vel emlekedett.
A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4,3 százalék, lényegesen
nem változott. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra
jutó lakosok száma 20 fővel, 1.880-ra csökkent.

    A kórházi ágyak száma az év folyamán több mint 600-zal bővült,
számuk közel 105 ezer volt. Folytatódott több kórház
rekonstrukciója. Ugyanakkor a kórházi épületek állagának teljes körű
megóvására nem volt meg a lehetőség.

    A megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sem változtak. A
leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek között
változatlanul magas a felsőlégúti betegségek, a
csontváz-izomrendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A
táppénzesek aránya 6,5 százalék volt, három tized százalékkal
magasabb, mint az előző évben, elsősorban az év végi
influenzajárvány következtében. A krónikus betegségek között
továbbra is a keringési rendszer betegségei dominálnak. Az elmúlt
évben közel 16 ezer esetben jegyeztek fel szalmonella-fertőzést,
jelentősen emelkedett a kanyaróban és rubeolában megbetegedettek
száma, erősen csökkent viszont a dizentéria (vérhas) előfordulási
aránya. Eddig az országban 17 AIDS-es beteget találtak, közülük 11
meghalt. A vírushordozók (pozitív esetek) száma 1988. év végéig 169
fő volt.

    A szociális otthoni helyek száma az év végén 40 300 volt,
1.000-rel több, mint egy évvel korábban. (folyt.köv.)


1989. február 3., péntek 10:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (12. rész)

A működő bölcsödei helyek száma közel 61 ezer, 4,7 százalékkal
kevesebb az előző évinél. Az óvodai helyek száma egy százalékkal
csökkent. Az óvodák befogadóképessége így is meghaladta az ugyancsak
mérséklődő gyermeklétszámot.

    Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán
egymillió 243 ezren tanulnak, 34 ezerrel kevesebben, mint egy évvel
korábban. Az osztálytermek száma 637-tel bővült. A tanulók 40
százaléka, az előző évinél kisebb hányada napközis.

    A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele
szakmunkásképző iskolában vagy szakiskolában, 27 százaléka
szakközépiskolában és egyötöde gimnáziumban. A középfokú oktatásban
résztvevők száma 446 ezer fő, 19 ezerrel több az egy évvel
korábbinál. A középiskolák nappali tagozatain 9.000 fővel, a
szakmunkásképző iskolákban 10 ezerrel többen tanulnak, mint az előző
tanévben.

    A felsőoktatási intézményekben 103 ezren tanulnak, ennek több
mint kétharmada nappali tagozaton. A 18-22 éves népességből a
felsőoktatási intézményekben tanulók aránya azonos a korábbi
évekével, 10 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 46 százaléka
lakik diákotthonban. (MTI)


1989. február 3., péntek 10:25


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

Nem lehetne úgy átalakítani a mai műsort, hogy mind a két film nézhető legyen? Azt szeretném kérni, hogy a Charles Bronson filmet később vetítsék, amikor vége van az egyesen a filmnek. Nagyon jó a TV 2., de a TV 1, se rossz. Én inkább a TV 2-őt szoktam nézni. De a TV 1-en nagyon szeretném nézni a Szomszédokat.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD