|
|
|
|
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (2. rész)
|
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az új alaptörvény előkészítésének menetéről és szabályozási koncepciójáról tájékoztatta a testület tagjait. Elmondta: a koncepciót a következő napokban-hetekben a társadalmi szervezetekkel és az alternatív szervezetek képviselőivel is megvitatják. Az eddigi véleményeket, javaslatokat hasznosítva az Igazságügyi Minisztériumban megalakított alkotmányelőkészítő kodifikációs titkárság véglegesíti ezt a szöveget, amelyet megvitat az MSZMP Politikai Bizottsága és Központi Bizottsága, majd március 8-án az Országgyűlés. A parlamenti ülés után azonnal megkezdik, és a tervek szerint június 30-ig kidolgozzák az Alkotmány szövegét. Ez év második felében társadalmi vitára bocsátják a közérthető magyarázó szöveggel együtt. Szükséges ugyanis - hangsúlyozta a miniszter - hogy az ország népe megértse az új jogintézmények célját, rendeltetését. A vitában elhangzó véleményeket is figyelembevéve véglegesítik majd az Alkotmány szövegét, s azt az illetékes politikai és kormányzati szervek döntésétől függően, már ez év decemberében az Országgyűlés elé terjeszthetik. Ha az Országgyűlés elfogadja az új Alkotmányt, sorsáról minden bizonnyal népszavazás dönt. A vitákban elhangzó véleményeket ismertetve a többi között elmondta: egyértelműen igénylik, hogy egyszemélyi államfő erős köztársasági elnök, erős Parlament, és erős kormány legyen. A bíróságok szabályozásával kapcsolatban javasolták: meg kell teremteni a fellebbezés második szintjét. Ha ez megvalósul, fokozatosan átalakítják a bíróság rendszerét - mondotta a miniszter. Szólt arról is, hogy a közvélemény várakozása indokolja az állampolgári jogok szóvivője intézményének létesítését. Ez a magyar jogrendszertől idegen, az állampolgári panaszok nagy száma azonban indokolja a létrehozását. A koncepció szerint az új alkotmány rendelkezik a legfőbb állami számvevő székről is. Ennek létjogosultságát senki nem vitatja, mert a pénzügyi ellenőrzés lehetőségét nyújtja a Parlament számára. Általánosan elfogadott vélemény: az ország szimbólumait is meg kell jeleníteni az alkotmányban. Erről a koncepcióban alternatív javaslatot terjesztenek elő. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|